Csinszka

Huszár Katalin  2013.4.16. 4:26

Ady Endre múzsája, felesége és özvegye...

Csinszka vigyázott rá, amikor már senki sem tudott vigyázni a szenvedély- és halálos beteg költőzsenire. Házasságuk nem tekinthető tündérmesének, de még jó pár évig életben tartotta a költőt, hogy az meg tudja írni az Őrizem a szemed, Nézz, drágám, kincseimre, De ha mégis? és a többi kitűnő, boldogságot, nyugalmat és gyengéd melegséget sugárzó Csinszka-verseket.

Vajon ki volt ez a fiatal fruska, aki tizenhét éves korában írta meg első rajongói levelét Adynak? Vajon ki volt ez a lány, aki huszonegy évesen feleségül ment hozzá? Vajon ki volt ez a szenvedélyes nő, aki szebbnél szebb szerelmes versekre ihlette a megfáradt és betegeskedő költőt? Vajon ki volt ez az asszony, aki huszonöt évesen siratta halott férjét?

Csinszka, polgári nevén Boncza Berta az erdélyi Csucsán született 1894-ben. Nemcsak saját, hanem szüleinek házassága is eléggé érdekes és botrányos volt. Hiszen apja, Boncza Miklós, ügyvéd és földbirtokos, csaknem ötvenéves korában saját nővérének a lányát, vagyis unokahúgát, a huszonkét éves Török Bertát vette feleségül. Mivel az anya nem sokkal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt, a ház ura gyermekét lelencházba akarta adni. Ezt a család végképp nem engedte, így került és nevelkedett a kis Berta egy svájci leánynevelő intézetben. Hazatérése után a Boncza-kastélyban töltötte napjait szigorú atyai felügyelet alatt. A szigor azonban nem érintette az érzékeny kamaszlány romantikáról, szenvedélyről és szerelemről szőtt ábrándjait.

A nővé érő Berta legnagyobb álma az volt, hogy Szendrey Júliához hasonlóan híres költőfeleség és múzsa legyen. Ezért először az ifjú írót, Tabéry Gézát ostromolta leveleivel, eredménytelenül. A csalódás után írt Adynak rajongói leveleket, sőt verseket is küldött neki. A híres és elismert költő épphogy kilábalt a Léda-szerelemből, ezért eleinte elutasította a fiatal lányt, de Berta nem adta fel, s egyre sűrűsödő és bizalmassá váló levelei megtették hatásukat. Valószínűleg az is közrejátszott, hogy a magányos Ady megunta eddigi hányaveti, züllött életmódját, az alkalmi nőket, és biztonságra, az otthon melegére vágyott.

Először 1914-ben találkoztak: a költő meglátogatta Bertát Csucsán, amikor is tréfásan magát Csacsinszky lengyel grófnak adta ki. Így lett Berta Csacsinszka, becenéven Csinszka.

1915-ben árvaszéki engedéllyel tartották meg az esküvőt Budapesten, hiszen Berta apja nem adta rájuk áldását a nagy korkülönbség miatt (16 év). Ráadásul szerinte a züllött költő nem volt férjnek való.

Eleinte Csucsán éltek, majd Boncza Miklós halála után megörökölték a budapesti lakást, s ott telepedtek le. A helyszín nem lényeges, hiszen Csinszka odaadással ápolta nagybeteg férjét, etette őt, rendben tartotta, harcolt annak alkohol- és nikotinfüggőségével, még arra is vetemedett, hogy eldugta és elkobozta a cselédség által odalopott bort. Mindezért cserébe pedig a magyar szerelmi líra legszebb darabjait kapta, s gyermekkori álma vált valóra, miszerint egy híres költő múzsája lett.

Az ifjú özvegy férje halála után Babits Mihállyal keveredett szerelmi viszonyba, amelynek egy év után szakítás lett a vége. Ezt követően kezdődött viszonya Márffy Ödön festőművésszel, akihez feleségül is ment. Ez a házasság anyagi biztonságot és társadalmi elismerést hozott Berta számára. Mindössze negyvenévesen, 1934-ben agyvérzésben halt meg.

Minden bizonnyal ez volt az életfeladata. Múzsa-típus volt, aki lényével, jelenlétével inspirálta Tabéryt, Babitsot és Márffyt, de leginkább Adyt, a költőt.

Hozzászólások

@

Küldés