A bábjátékos örömei

Angyal Sándor  2012.8.2. 4:36

Életműdíj Ágh Erzsébetnek, mindenki Böbe nénijének.

Mindenki látott már bábelőadást életében, viszont azzal sokan nincsenek tisztában, milyen hatalmas feladat megrendezni egy darabot. Ágh Erzsébet viszont tudja, hiszen gyerekkorában ismerkedett meg a bábjáték örömeivel és huszonhárom éve vezeti a pozsonyeperjesi Ugri-Bugri Bábcsoportot. A 37. Duna Menti Tavaszon Életműdíjjal tüntették ki a bábozó mozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájáért.

„Emlékszem arra a pillanatra gyermekkoromból, amikor anyám kézen fogott, és elvitt az akkor alakuló pozsonyeperjesi bábcsoport egyik próbájára, és ott hagyott. Meg voltam szeppenve. Ijedelmem feloldódott, mikor Böbe néni, a bábkör vezetője előszedte a kis zöld békákat, amiket az akkori előadásához készített. A mi Böbe nénink volt az, aki a csodaszép bábokat megálmodta, és kitartóan varrogatta, csinosítgatta. Böbe néni volt az, aki a meséket élettel telivé varázsolta. Böbe néni volt az, aki az eperjesi bábos gyerekek előtt, képletesen szólva, kitárta a világ kapuit – hiszen rengeteg versenyre, fesztiválra, külföldi előadásra elvitte az Ugri-bugri bábcsoportot. És Böbe néni volt az is, aki sokunkban felébresztette a bábművészet (és egyáltalán: a művészet) iránti fogékonyságot. Ezért is nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt, most, ezen a színpadon állva bejelenthetem, hogy a 37. Duna Menti Tavasz életműdíját Ágh Erzsébet, a mi Böbe nénink kapja” – ezekkel a szavakkal köszöntötte az ünnepeltet Gazdag Nagy Anikó, volt tanítvány, a dunaszerdahelyi városi művelődési központ színháztermének színpadán.

Huszonhárom éve

Ágh Erzsébet gyerekkorától bábozik. Dunaszerdahelyen kezdett megismerkedni a kesztyűs figurákkal a Burger Tibor vezette bábcsoportban. Közel hét évig játszott velük együtt a környező falvakban. Akkor még nem voltak falunapok. Iskolákban, gyereknapokon, Télapó-ünnepélyeken és anyák napján léptek fel. Érettségi után a tallósi kisegítő iskolában kezdett dolgozni, mint nevelőnő, majd Dunaszerdahelyen folytatta. Később Pozsonyeperjesen alapított bábcsoportot. Mindent a nulláról kellett kezdeniük, a bábok készítését is beleértve.

A két mókus

"1989-et írtunk, amikor Pozsonyepejesen megalakult az Ugri-Bugri Bábcsoport. A névválasztás pedig, ki gondolta volna, csak egy kósza ötlet volt csupán. A csoporttal sokszor olvastak, illetve hallgattak meséket. Egy alkalommal bakeliten egy Gárdonyi-mese hangzott fel, amely két mókusról szólt. Ők voltak Ugri és Bugri. Így aztán, mikor arra került a sor, hogy nevet válasszanak, a gyerekek mondták, hogy legyen Ugri-Bugri. Böbe néni pedig rájuk hagyta. „Rátok is illik, mondtam nekik, s lehet, hogy énrám is” – emlékezik vissza nevetve.

Egy évvel a megalakulásuk után már a 15. Duna Menti Tavasz országos döntőjére készültek. „Elkezdtük betanulni az első mesénket, a Csillagszemű juhászt. A bábokat úgy készítettük, hogy felfújtuk a lufit és kasíroztuk papírral. A gyerekek is segítettek természetesen és nyakig ragasztósak voltak a végére. Aztán letettük, hogy megszáradjon és másnap mentünk, mire néhány összement, mert kiengedett a lufiból a levegő, de akadt sikeres is. Ezek voltak az első fejek, illetve az első bábok, amelyeket később már úgy faragtunk polisztirolból” – nosztalgiázik mosolyogva. Tehát azonnal a „dunamenti” országos döntőjéig jutott a csoport, ahol meg is kapták a legszebb bábok és a bábszínpadi látvány díját.

Elkerült a Nagydíj

Kétszer is kaptak Gyerekzsűri-díjat, majd nívó-díjat és a zsűri díját is. „Viszont előfordult az is, hogy csak oklevelet kaptunk a részvételért, de ez sem tántorított el a további szereplésektől. Viszont bennünket valahogy mindig elkerült a fődíj a Duna Menti Tavaszon” – mosolyog. – „Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy ez egy olyan munka, ami nincs külön megfizetve. Ezt az ember saját erejéből és idejében csinálja."

Nemcsak a felkészülés és a jól sikerült fellépés lehet öröm, de az is, hogy eddig két valamikori növendéke is csoportot alakított. Az egyik Gazdag Nagy Anikó, aki a Komáromi Eötvös Utcai alapiskola Tekergők bábcsoportjának az egyik vezetője. Ő az első között bábozott Böbe nénivel és az idei Duna Menti Tavaszon ő adhatta át neki az Életműdíjat a bábozó mozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájáért. A másik növendéke Hipik Júlia, aki Pozsonyeperjesen színjátszó csoportot vezet.

A díjátadón

Egyáltalán nem sejtett semmit, nem is számított erre az elismerésre. Aztán felhívták a színpadra egykori tanítványával együtt. Még akkor sem sejtette. „A tanítványom,, Anikó, elővette a dossziéját és arra gondoltam, hogy majd nekem is fel kell valamit olvasnom. Mikor elkezdtem hallgatni a mondandóját, akkor vált előttem világossá minden. Potyogtak a könnyeim és szóhoz sem jutottam. Ez egy fantasztikus érzés, már csak annyiból is, hogy az embernek a munkáját elismerik” – mondta még mindig meghatódva.

Ágh Erzsébet olyan ember, akire minden közösségnek szüksége lenne. Valaki, akinek a sokéves munkáját Életműdíjjal jutalmazták a 37. Duna Menti Tavaszon. Valaki, aki megérdemelte ezt a díjat. Valaki, aki reméljük, még hosszú évekig okítja majd a gyerekeket a bábozás rejtelmeire, és minduntalan feltűnik majd a júniusi országos fesztiválon.

Hozzászólások

@

Küldés