Magyar gyereket magyar iskolába?

Angyal Sándor  2014.1.31. 3:10

Nem kijelentek, kérdezek. Mert a kérdésre választ a következőkben megszólaló emberek adnak.

Éppen az iskolai beiratkozások idején járunk, a visszatérő téma pedig mi is lehetne más, mint az anyanyelvi oktatás. Az ember feltételezi, mert sok helyről hallja, hogy egyre több magyar szülő adja szlovák iskolába a gyermekét. „Nem mondanám, ez lényegében egy stagnáló szám. Tulajdonképpen 20-22 százaléka a magyar szülőknek adja szlovák iskolába, de ebben rengeteg a vegyes házasság is” — fejti ki Fibi Sándor pedagógus, volt iskolaigazgató. Az a 20-22 százalék azonban mégis a szlovák oktatási intézmények mellett teszi le a voksát. „Ennek azt hiszem, hogy az egyik legfőbb oka a hihetetlen mértékű intolerancia a többségi nemzet részéről. Ugyanis nagyon nehezen viselik el a magyar emberek, ha szlovák ismerősükkel, vagy ismeretlennel beszélgetve egy-egy nyelvtani hibát vétenek, akkor nagyon kemény és néha ostoba módon megfogalmazott megjegyzéseket kénytelenek elviselni” — mondja. Véleménye szerint így érzelmi sérüléseket is szenvedhetnek egyesek, akik ennek hatására szlovák iskolába viszik csemetéjüket, hogy velük ugyanez ne történjen meg. Tehát a szülő a saját hibájából indul ki.

Magyar környezetben a szlovák nyelv

A pszichológus szerint a szülő nem a szlovák és a magyar iskola között dönt, inkább a színvonalasabb tanintézetet választja. „A szülő szempontjából az az iskola, ahol szeretik a gyermekét, tehát megvan az érzelmi kötődés, az a biztonságos. Ahol tisztelik a szülőt és természetesen, ahol a gyerek megkapja azt az információmennyiséget, ami jár neki” — véli Strédl Terézia.

Sokan azt állítják, a magyar iskolákon nincs megfelelően oktatva a szlovák nyelv, mások viszont azzal érvelnek, hogy hiába oktatják megfelelően, ha a környezet nem követeli meg annak a nyelvnek a használatát. Ugyanis míg egy pozsonyi magyar iskolában tanuló diák a környezetéből kifolyólag rákényszerül a szlovák nyelv használatára az utcán is, addig egy, például Dunaszerdahelyen tanuló iskolás csak a szlovák órán hallja a nyelvet.

„Dunaszerdahely környéke magyar, tehát azt a nyelvet, amit elsősorban beszélek, azt jobban tudom, és természetesen, akik ott élnek, azok tudják egy bizonyos szinten a szlovákot is. De hogyha a hétköznapi élet gyakorlata ezt nem erősíti meg, akkor marad környezetükben dominánsként a magyar nyelv” — állítja Gyurgyík László szociológus.

A magyar iskolában tanító pedagógus az utóbbi évek tapasztalataiból indul ki. „Az első osztályban, az első hónapokban leginkább a beszéd megfigyelése folyik, szókincsbővítéssel és hangosztatással kezdünk, tehát a szavaknak a hangokra bontásával és ez az, ami a legnagyobb problémát okozza a gyerekeknek. Ugyanis erre épül majd az olvasásnak, az írásnak az elsajátítása. Ha egy gyerek egy idegen nyelvű iskolába megy, ha nem rendelkezik annak a nyelvnek a szókincsével, nem ismeri azokat a szavakat, természetesen ez a folyamat nála sokkal bonyolultabb és nehezebben elsajátítható. Tehát egyértelműen hátránnyal indul az adott nyelvet beszélő gyerekekhez képest” — mondja Bánki Melinda tanítónő, akinek a véleményét más kolléga is osztja.

„A szlovák óvodából érkező gyerekeknek a magyar tanulás okozhat nyelvi problémát is, nem tudják kifejezni magukat jól, nincsenek otthon a mese világában, nem ismerik a népi mondókákat és ezek a későbbiek folyamán, amit az első osztályban rengeteget felhasználunk, felhasználjuk őket, a későbbiek folyamán hiányoznak nekik” — csatlakozik Vörös Mária.



Szlovákul tanul a magyar gyerek

A szlovák tannyelvű alapiskolákban egyre gyakrabban találkozunk magyar szóval. Ha az órán szlovákul is beszélnek a gyerekek, az iskola épületét elhagyva biztosan az anyanyelvükre váltanak. „Abban az esetben, ha magyar a gyerek anyanyelve, olyan problémákkal találkozom, hogy magyar környezetből érkezve nem sokat tudnak szlovákul. Akik azonban már szlovák óvodát látogattak, azoknál a gyerekeknél ezek a problémák visszaszorulnak. Az első félévben keverve, tehát magyarul és szlovákul is beszélünk, ám ez a gát a második félévre átszakad és már gyönyörűen kommunikálnak szlovákul” — magyarázza Csémi Melinda, az egyik dunaszerdahelyi szlovák alapiskola oktatója.

Ha pedig a gyermek magyar anyanyelvűként egy szlovák iskolában kezd tanulni, ott fennáll az identitásvesztés veszélye is. „Ez mind attól függ, mikor jön a kudarcélmény, mert ha egy kiváló képességű gyerekről van szó, egy olyan közegből, ahol mindig is ott volt a kétnyelvű kultúra, akkor ő simán megbirkózhat ezzel. De egy olyan gyermeknek, akinek eleve gondja van a saját anyanyelvével, a képességei is gyengébbek, mint az átlag, vagy határesetről van szó, ő belesodródhat olyan élethelyzetbe, ahol ezek a kudarcok nagyon hamar előhozhatják. Hiszen ő nem érzi magát jól abban a közösségben. Minden új helyzetben három hónap az alkalmazkodási idő” — magyarázza Strédl Terézia.

Ezek fényében tehát mindenki döntse el, milyen nyelven szeretné taníttatni a gyermekét. Felvállalja a magyarságát és anyanyelvén oktatja a csemetét, vagy rákényszeríti, hogy szlovákul tanuljon. Így lehetséges, hogy megtanulja az államnyelvet, de vajon nem hiányzik majd neki a magyar kultúra, a magyar hagyományok, mindaz, ami egy ember szellemi kincsét és gazdagságát alkotja?

Hozzászólások

@

Küldés