A szülés időpontja
Anyának lenni – csaknem minden nő legfőbb vágya, ebben biztos vagyok.
Többszörösen anyává válni többszörös boldogságot jelent. Aki átélte már a kilenc hónap édesen kedves izgalmát, a boldog várakozást, és persze a vele járó aggodalmat, amíg csak él, újra és újra felidézi, átéli és talán egyszer a felnövő gyerekeinek elmeséli, milyen is volt. Milyen volt a várandóság, amikor még csak találgatni lehetett, fiú lesz-e a jövevény avagy kislány. Amikor még messze nem volt ilyen fejlett technika, és csak kivételes esetben lehetett tudni a szülés előtt a pocaklakó nemét. Kevesebbet izgultunk, aggódtunk, ám annál többet készülődtünk. Volt időnk nagyokat sétálni, ismerős kismamákkal összejárni, sőt apró ruhácskákat kötögetni-horgolni. Volt idő mindenre, mert nem kellett az utolsó utáni percig dolgozni, teljesíteni, befejezni még valamilyen elkezdett „projektet“ a baba érkezése előtt. Jobban tudtunk figyelni a kicsire, pedig nem volt három- vagy négydimenziós ultrahang, nem készült egész estés film a magzat mozgásáról, nem bíztuk rá magunkát teljes mértékben az orvosra, hanem figyeltünk minden jelet, mozgást, változást, mert volt rá időnk. Nem kellett azon aggódni már a terhesség elején, hogy a lehető legjobb orvost válasszuk, és persze fizessük meg rendesen, ha nem akarjuk, hogy pont a baba érkezésekor utazzon el egy fontos konferenciára vagy szabadságra. Nem létezett még választási lehetőség, hogy milyen ellátást szeretnénk, normált vagy VIP-t.
Arról már nem is beszélve, hogy a baba születése után volt időnk vele foglalkozni... Milyen szép és jó volt, amikor nem kellett visszasietni a munkahelyre.
Mára már minden megváltozott. Természetesen van ennek a rengeteg változásnak sok-sok jó oldala is. Például a fejlődési rendellenességek korai felismerésének, vagy különböző, terhesség alatt kialakuló betegségek hatékony kezelésének lehetősége.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egészségügyi nővérként munkám során újra és újra átélhetem az anyává válás örömteli pillanatait. A lényeg semmit sem változott az évek során. A legtöbb esetben hatalmas az öröm és boldogság, amikor az újdonsült szülők először foghatják kezükbe újszülöttjüket.
Csak egyetlen dolog van, amit nem értek és amivel nem értek egyet, és ami szintén a modern orvostudomány vívmánya: miért kell beleavatkozni a szülés-születés időpontjába? Biztos vagyok benne, hogy sok császármetszés elkerülhető lenne, ha nem kellene a babának megszületnie mondjuk még az ünnepek előtt, az orvos szabadsága előtt, vagy valamilyen, a szülők által különlegesnek vélt dátumon...
Talán hagyni kellene, hogy a dolgok visszakerüljenek a helyükre: nem ártana rábízni magunkat a természetre, és többet hallgatni az ösztöneinkre.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Anyaság - a másik oldal
Van úgy, hogy gyerek nélkül is lehet boldog egy nő, érezheti magát teljesnek.
2015.2.25. 43
Kód kioldva
Emlékszem arra, a pillanatra, amikor életemben először tudatosult bennem, hogy egyszer anya leszek.
2013.4.30. 45
Lusta vagy fáradt?
Két héten belül több örömhírt is hallottam, mégpedig olyanokat, amelyek csodának számítanak.
2013.4.15.
Én sem akarok anya lenni!
Most olyan a társadalmi összgondolkodás, hogy elítéli a szülni nem akaró nőket.
2013.4.10. 4
Gyermekvállalás fiatalon?
Huszonéves társaim között elég kényes kérdésnek számít a gyermekvállalás kérdése.
2013.4.8.
A rovat további cikkei
Középkorú kismamák
Ma már nem megy ritkaságszámba, ha valaki negyvenen túl szüli meg első gyermekét.
2013.4.5.
Egy kis szüléstörténelem
A születés a régi kultúrákban szorosan összefonódott a spiritualitással.
2013.4.2. 10