Unalom, a figyelmeztető

Oriskó Renáta 2016.2.8. 4:33

Az unalom nem csak a tétlenség miatt jelentkezhet, hanem akkor is, ha elveszítjük valami iránt az érdeklődésünket.

Naponta tesszük a dolgunkat attól a pillanattól kezdve, hogy az ébresztő csörgésére kinyitjuk a szemünket és kiugrunk az ágyból, vagy épp komótosan kikászálódunk, miután mondjuk háromszor nyomtuk meg a szundi gombot. Kezdetét veszi a nap, amikor dolgozunk, intézkedünk, elvégezzük ügyes-bajos teendőinket, s ha időnk engedi, kikapcsolódunk, aktívan vagy épp passzívan. Este csak azt vesszük észre, hogy ismét eltelt egy nap, fáradtan bedőlünk az ágyba azzal a gondolattal, hogy holnap minden kezdődik elölről.

Egy ilyen betáblázott napban van helye az unalomnak? Ha a napunk kerek, egész, tartalmas, akkor nincs időnk unatkozni. Hiszen az unalom egyrészt tétlenséget jelent, azt hogy nem tudjuk, épp mit csináljunk, mivel töltsük az időnket, hogyan foglaljuk el magunkat. Az unalom egyik legjobb ellenszere épp ezért az elfoglaltság. Bármilyen hobbi, ami örömet okoz, ami kikapcsol, alkalmas arra, hogy az unalom messziről elkerüljön minket.

Az unalom azonban nem csak a tétlenség miatt jelentkezhet, hanem akkor is, ha elveszítjük valami iránt az érdeklődésünket, lelkesedésünket. Ez érintheti életünk bármely területét, a munkánkat, a hobbinkat, de a párkapcsolatunkat is. Ha az érzés hosszú távon megmarad, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a megszokotton, a berögzülten változtatni kellene.
Az unalom mindenkiben más érzéseket kelt. Valaki megijed tőle és belesüpped, más egyáltalán nem enged neki teret, megint más pedig keresi a megoldásokat, lehetőségeket, hogy elűzze ezt az érzést. Mégis, ha jobban végiggondoljuk, a szó hallatán a legtöbbünkben valamiért negatív gondolatok fogalmazódnak meg. Tényleg csak negatív jelentést társíthatunk hozzá? Ha átgondoljuk, rájövünk, hogy az unalmat egyfajta figyelmeztető jelként is felfoghatjuk. Az, amit csinálunk, már nem okoz örömet, lelkesedést, hiányzik belőle az újdonság és a változatosság. Tehát az unalom érzete sarkallhat cselekvésre, új lépésekre, változtatásra, ami aztán pozitívan hathat az életünkre. Fogjuk fel úgy, mint egy lehetőséget arra, hogy megoldást keressünk. Ha így állunk hozzá, akkor kisebb az esélye annak is, hogy belesüppedünk ebbe az átmeneti állapotba.

A lényeg, hogy legyünk résen, ismerjük fel és tegyünk ellene. És néha tekintsünk rá akár úgy, mint egy rövid ideig tartó jótékony semmittevésre.