A British Museumban

Orbán Viktória 2009.10.12. 20:06

Megérkeztem Londonba, és alig vártam, hogy meglátogassam a British Museumot!

Annyit illik tudni, hogy „…egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.” 1753-ban alapították, és már 1759-ben megnyitotta kapuit a nagyközönségnek, s a kiállítás tárgyai főként Sir Hans Sloane fizikus és tudós gyűjteményéből származtak. Sir Hans Sloane orvos, fizikus és tudós volt, aki végrendeletében fektette le a British Museum alapjait.

Érdekes, hogy amikor az első múmia és koporsó került kiállításra, még csak egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez.

Mint az összes londoni múzeum, így a British Museum látogatása is ingyenes, csak egyes, időszakos kiállításokért szednek belépőt. Emellett azonban, aki mégis szeretne valamit adni a múzeumnak, cserébe azért a rengeteg, különféle és egytől-egyig gyönyörű és érdekes kiállítási tárgyért, amit megcsodálhat, adakozhat a múzeumban elhelyezett gyűjtőládába. Én sem tudtam úgy elmenni mellette, hogy ne dobjak be legalább egy keveset.

A múzeumban egyébként nemcsak kiállításokat tartanak, de kutató munkát is végeznek. Itt használták először például a radiokarbon (instabil 14-es tömegszámú szén (C14) atomok) datálására alkalmas készüléket.

Mivel, érdekel az ókori egyiptomi kultúra, nem is csöppenhettem volna jobb helyre – kivéve persze a kairói Egyiptom Múzeumot – , hiszen rengeteg látnivalóval, kiállítási tárggyal várja az ókori Egyiptom rajongóit a múzeum. Megcsodálhattam a híres-nevezetes Rosetti követ, egy sötét gránitdarabot, melyen egy ősi szöveg három nyelven olvasható: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. Az ősi szöveg egyébként V. Ptolemaiosz Kr. e. 196-ban kelt rendelete, mely különféle kivetendő adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki: az „istenek szavaival”, azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög) nyelven. A követ 1802 óta őrzi a múzeum.

Megcsodálhattam II. Ramszesz hatalmas mellszobrát is. Bámulatba ejtőek a méretek, melyek az ókori egyiptomi kultúrában léteztek. Hogyan tudtak egy ekkora szobrot kifaragni (sőt, ennél még jóval nagyobb szobrokat, építményeket) és felállítani? Ez még ma sem olyan egyszerű, nemhogy abban az időben, amikor még nem létezett daru vagy elektromos fúró. „II. Ramszesz az újbirodalmi XIX. dinasztia harmadik fáraója (kb. i. e. 1279-től haláláig), az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója. Rendkívül hosszú, 66 éves uralkodási ideje alatt (a fáraók közül egyedül a csaknem egy évezreddel korábban élt II. Pepi uralkodott hosszabb ideig) nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is; uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette.” A fáraó múmiája egyike a legjobb állapotban fennmaradt múmiáknak, melyet a kairói Egyiptom Múzeum őriz.

A British Museumban is megcsodálhatunk néhány múmiát, hiszen egészen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. De rengeteg, szobor, használati eszköz, sírfelirat egyéb utánozhatatlan történelmi emlék tekinthető meg itt. A British Museumot mindenképpen látnia kell minden ókori Egyiptom rajongónak – és nem rajongónak egyaránt!