Az örök tavasz szigete(1)


Jády Mónika  2006.6.17. 19:37

Sok millió évvel ezelőtt egy víz alatti vulkánkitörés következményeként négytagú szigetcsoport emelkedett ki az Atlanti-óceánból: Ilhas Desertas, Ilhas Selvagens, Porto Santo és Madeira.

Ez utóbbi – 741 négyzetkilométernyi, huszonkét kilométer széles és ötvenhét kilométer hosszú – sziget a legnagyobb a négy közül.

A portugál fennhatóság alá tartozó Madeira 1000 km-re fekszik Lisszabontól, Casablancától 640 km, a Kanári szigetektől pedig 416 km választja el. Bár már egy 1351-es firenzei térképre is rákerült, felfedezését mégis későbbre (az 1418-1420-as évekre) datálják. A Tengerész Henrik megbízásából Afrika nyugati partjait feltérképezni szándékozó Zarco kapitányt és társait egy heves vihar az Atlanti-óceán közepére sodorta. Így leltek egy sűrű erdő borította lakatlan szigetre, melyre aztán kitűzték a portugál zászlót, és elnevezték Ilha de Madeirának (azaz a fák szigetének). 1425-ben érkeztek a szigetre az első lakók. 1433-ban cukornádat kezdtek termelni, 1450-ben pedig már Madeira volt Európa fő cukorszállítója. A 18. században a szőlő és a bor jelentette a legnagyobb üzletet.

A sziget lakóinak nem volt könnyű dolga. A déli részen ugyan akadt termőföld, de nem volt víz, az északi parton pedig, ahol a sziklákon vízesések futnak végig, a termőföld hiányzott. Ezért fokozatosan egy csatornarendszert építettek ki, amely elvezeti a vizet a sziget minden pontjára. (A csatornákat levadáknak nevezik.)

A sziget déli részének domboldalain fáradságos munkával teraszos ültetvényeket hoztak létre. A lakosok a növénytermesztésen kívül természetesen halászattal is foglalkoztak. Ma a lakosság egynegyede foglalkozik földműveléssel. A fő bevételi forrást jó ideje a turizmus jelenti, évente kb. 900 000 látogató érkezik ide. A legtöbb szálloda Funchal-ban, a fővárosban található, amelynek a neve a „funcho” (édeskömény) szóra vezethető vissza. Ez nőtt ugyanis vadon a mai város helyén, amikor az első betelepülők megérkeztek.

„Nyaralóhellyé” a 19. században vált a kis sziget. Persze, ekkor még luxusnak számított az utazás, így csupán az arisztokrácia engedhette meg magának, hogy idehajózzon az otthoni zord időjárás elől. Elsősorban a brit nemesek kerestek itt a tél elől menedéket. A szigeten – ahol egész évben tavaszias az időjárás – gyakran megfordult a Sissinek becézett Erzsébet császárné (van is szobra a fővárosban), IV. Károly, az utolsó magyar király pedig száműzetése után itt lelt örök nyugalomra. De például George Bernard Shaw és Winston Churchill is járt az Atlanti-óceán virágoskertjeként emlegetett Madeirán.

Egyedülálló, szélsőségektől mentes kellemes meleg klímájának (nagyjából 15-29 fok között ingadozik a hőmérséklet), valamint a gyakori esőzéseknek köszönhetően dús növényzet borítja a szigetet. Még az útszélen is virágok nőnek, a kiskertekben (sőt, a főváros egyik szállója előtt is) pedig banánfák sorakoznak. (A Madeirán termő banán egyébként kisebb, mint amilyeneket nálunk árulnak, és intenzívebb az íze.) A 760 növényfaj közül valamelyik biztos virágzik, bármikor érkezünk is a szigetre. A jázmin és a magnólia például március és május között bont virágot, az oleander májustól szeptemberig, a tulipánfa szeptemberben/októberben, a kamélia pedig decembertől májusig virágzik. A virágok kedvelőinek áprilisban érdemes ide látogatniuk, ekkor van ugyanis a virágfesztivál.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Az örök tavasz szigete(2)

Jády Mónika

A rendkívül olvasmányosan megírt madeirai útinapló második részében is sok mindent megtudhatunk a mindig virágzó szigetről.

2006.6.17.    7

A rovat további cikkei

Dézsafürdős szállások

Miért jelenthet az egész családnak hatalmas örömet, ha egy olyan pihenő helyet választ, ahol dézsafürdő is van?

2020.6.13.   


Hogyan éljük meg a világjárványt 5.

Ankétunk újabb részében ketten válaszolják meg a kérdésünket. (Magyarország, Olaszország)

2020.4.7.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 4.

Folytatjuk ankétunkat a koronavírusjárvány-érintette országok magyarjaival. (Vajdaság, Erdély)

2020.4.2.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 3.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak? (Egyesült Államok, Texas, Houston)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 2.

Kabók Zita

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Anglia)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 1.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Svájc, Ausztria, Szlovákia)

2020.3.29.   


Ismerd meg Budapest elit szálláshelyeit!

Vajon hol találjuk meg az elit hoteleket Magyarország fővárosában?

2020.2.9.   


Romantikus randikuckó

Gyakori jelenségnek tekinthető a párok körében, hogy kicsit befásulnak a mindennapokba.

2020.1.4.   


A Dera-patak szurdokvölgye

A legizgalmasabb kirándulás a Pilisben kétségtelenül a vadregényes Dera-szurdok felfedezése, megismerése.

2019.10.21.   


Csodák birodalma

Joó Fruzsina

A világ számos csodát tartogat számunkra. Olyan helyek, tájak léteznek, melyek még a képzeletünket is felülmúlják.

2019.7.4.    4


Lustálkodjuk magunkat egészségesre!

Ismerjük a mondást: a lustaság fél egészség! De mi az igazság mögötte? Utánajártunk!

2019.2.19.    5