Barangolás Csokiországban(2)


Jády Mónika  2006.2.18. 16:00

A látogatás a csokoládémúzeumban folytatódik.

Lepényt is sütöttek kukorica és kakaó keverékéből, amely az őslakosoknak akár napokig tartó menetelésre is erőt adott. Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője nem kapott rá a csokoládé ízére. Számára a kakaóbab csak „egy mandula, amelyet kakaónak neveznek, és fizetőeszközként használják”. Hernando Cortez viszont, aki 1519-ben járt az utolsó azték fejedelem, Montezuma udvarában, a kincsként kezelt ital kóstolása után ezt jegyezte be naplójába: „Eme folyadékból egy kehelynyi a férfit képessé teszi arra, hogy egész nap evés nélkül gyalogoljon.”

Az első hivatalos kakaóbabszállítmány 1585-ben érkezett meg Spanyolországba. Az arisztokrata körökben gyorsan elterjedt az új ital, amelyet a spanyolok az aztékokhoz hasonlóan készítettek. Az italhoz használt fűszerek skálája a gyömbérrel és a fahéjjal bővült, majd nádcukrot is tettek bele.

Az 1600-as években a kereskedőknek köszönhetően az olaszok és a franciák is megismerték a kakaót. Amikor a spanyol Anna hercegnő 1615-ben a francia trónörökös, XIII. Lajos felesége lett, hozományához -- honvágyat enyhítő gyógyszerként -- egy láda kakaót is csatoltak. XIV. Lajos, a Napkirály sem vetette meg az isteni italt, valamint Mária Terézia, Napóleon, Casanova és Goethe is nagy élvezettel szürcsölgette a forró csokoládét. Az új italhoz szebbnél szebb kancsók és csészék készültek, porcelánból és ezüstből. (A csokoládéskancsó tetején rendszerint lyuk volt, hogy a csészébe kerülés előtt még át tudják keverni az italt.)

A nemesség és a gazdag kereskedők jóvoltából a 17. században már egész Európában ismerték a kakaót. Egyes országokban friss csokoládét kínáló ivók jöttek létre, máshol csak otthon fogyasztották a drága italt. Aztán elkezdődött a kísérletezések ideje. A kakaót tablettákba és táblákba próbálták „zárni” -- először csupán a könnyebb szállítás és alkalmazás kedvéért. „Az ilyen módon előkészített csokoládénak a következő az előnye: Aki úton van vagy sietős a dolga, és nincs ideje italt készíteni a tablettából, lenyelheti azt egy pohár folyadék kíséretében, és a gyomorra bízhatja az improvizált reggeli elkeverését” -- írta Diderot 1772-ben. A táblás csokoládé a 18. századig csak a gyógyszertárakban volt kapható, hangulatjavító és legyengült betegeket felerősítő gyógyszerként tartották számon. A kávénál és a teánál még mindig többe került, előállítása ugyanis nagyon körülményes volt.

Aztán jött egy holland szabadalom, amelynek köszönhetően el lehetett választani a kakaóvajat a szilárd részektől, és megszületett az első igazi étcsokoládé (olvasztott kakaóvaj, cukor és kakaópor keveréke). Közben kitalálták a gőzzel hajtott gépeket is, így a 19. század végére a csokoládé szinte mindenki számára elérhető lett. De még ekkor sem számított igazán olcsónak -- a 20. század elején egy kézművesnek például egy órát kellett dolgoznia, hogy vehessen egy tábla csokit. A svájciak jóvoltából 1875-ben az első tejcsokoládé is elkészült. A reklámozásban a németek vitték el a pálmát. A század végén Ludwig Stollwerck kiötlötte, hogy kis színes képekkel díszítsék az édesség csomagolópapírját. Az 1880-as években már csokiautomaták is léteztek -- szintén Stollwerck ötlete alapján. Csupán New Yorkban négyezer, Európa szerte pedig 15 ezer automata kínálta az édességet. Ezek közül jópárat a múzeumban is megcsodálhatunk.

1903 karácsonyán beszélő (vagy inkább zenélő) csokit dobtak a piacra. Ha a kedves vásárló egy idő után megunta a 300 melódiát, el is fogyaszthatta a csokilemezt. (Thomas Edison feltaláló volt a „csoda” kifejlesztője.) Természetesen mindenhol megjelent a csokoládé -- a színes plakátok és fémből készült táblák mellett a 20-as években már a mozik vásznán is ajánlották a sok-sok finomságot. Aki az egykori reklámfilmekre is kíváncsi, beülhet a múzeum kis mozijába.

A múzeum harmadik szintje a csokoládéval mint életelixírrel foglalkozik.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Barangolás Csokiországban(1)

Jády Mónika

A világ első csokoládémúzeuma a németországi Kölnben található. (Munkatársunk helyszíni beszámolója.)

2006.2.9.   

A rovat további cikkei

Dézsafürdős szállások

Miért jelenthet az egész családnak hatalmas örömet, ha egy olyan pihenő helyet választ, ahol dézsafürdő is van?

2020.6.13.   


Hogyan éljük meg a világjárványt 5.

Ankétunk újabb részében ketten válaszolják meg a kérdésünket. (Magyarország, Olaszország)

2020.4.7.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 4.

Folytatjuk ankétunkat a koronavírusjárvány-érintette országok magyarjaival. (Vajdaság, Erdély)

2020.4.2.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 3.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak? (Egyesült Államok, Texas, Houston)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 2.

Kabók Zita

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Anglia)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 1.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Svájc, Ausztria, Szlovákia)

2020.3.29.   


Ismerd meg Budapest elit szálláshelyeit!

Vajon hol találjuk meg az elit hoteleket Magyarország fővárosában?

2020.2.9.   


Romantikus randikuckó

Gyakori jelenségnek tekinthető a párok körében, hogy kicsit befásulnak a mindennapokba.

2020.1.4.   


A Dera-patak szurdokvölgye

A legizgalmasabb kirándulás a Pilisben kétségtelenül a vadregényes Dera-szurdok felfedezése, megismerése.

2019.10.21.   


Csodák birodalma

Joó Fruzsina

A világ számos csodát tartogat számunkra. Olyan helyek, tájak léteznek, melyek még a képzeletünket is felülmúlják.

2019.7.4.    4


Lustálkodjuk magunkat egészségesre!

Ismerjük a mondást: a lustaság fél egészség! De mi az igazság mögötte? Utánajártunk!

2019.2.19.    5