Lordes, Franciaország éke (2)
Lourdes a festői Pireneusok között húzódik meg, közvetlenül a francia-spanyol határ mentén, közel a Földközi-tengerhez.
Délután ellátogattunk a Boly malomba, Sobirous Bernadett (1844) szülőházába. Édesapja molnár volt, aki állítólag soha nem engedte el a szegényeket liszt nélkül. A szülőház (melyet a ma is élő leszármazottak gondoznak) falán látható a részletes családfa. A termekben bemutatásra került, hogyan élet a család, míg az apát perbe nem fogták, hamis vádakkal. Mikor Bernadett még csak tíz hónapos volt, édesanyja megégette a mellét, ezért a csecsemő a közeli Bartes faluba került dajkaságba. Tizenhárom éves korában ugyanide jött szolgálni, hogy kevesebb éhes száj legyen otthon (ekkor már négyen voltak testvérek). 1858. január 21-én tért haza, 14 éves korában. A család ekkorra már annyira elszegényedett, hogy csak a városi volt börtönben húzhatták meg magukat, ami nem volt messze a malomtól.
Megnéztük ezt a helyet is: kis sötét helyiségek, alacsony menyezettel, szerény berendezéssel. (Döbbenetes látvány volt számomra!) Innen indult Bernadett a barlanghoz, ahol 18 alkalommal találkozott a Szűzzel.
A mélységből ezután szinte „felrepültünk” Lourdes egyik magas pontjára, a várkastélyba, a múzeumba, ahova lifttel lehetett feljutni. Ez az ezer éves erőd, melyet soha nem vettek be, Franciaország történelmi műemléke közé tartozik. Lenyűgöző panoráma nyílik innen a városra, a szentélyre és a Pireneusokra.
Este, vacsora után, visszamentünk a bazilika előtti térre, ahol a gyertyás körmenethez csatlakoztunk. Számomra az volt a hihetetlen, hogy a tér teljesen megtelt arra az egy órácskára, s együtt imádkozva, énekelve haladtunk a tömeggel és miután vége lett a körmenetnek, szinte eltűntek az emberek, gyorsan kiürült a tér, sőt még a város is üresnek hatott.
Vezetőnkkel, Attilával tettünk egy esti sétát, lassan andalogva, gyönyörködve az építészetben, a szűk sikátorok látványában. Sok mindent láttunk az első napon: kavarogtak bennem az élmények, a látottak-hallottak.
Sokan voltunk a csoportban, de mivel minden korosztály képviseltette magát, nem volt nehéz az ismerkedés. Összehangoltak bennünket a hosszú séták, mindig akadt beszélgetőtárs, mindig volt miről beszélni. A városban rengeteg kegytárgyüzlet van, úton-útfélen, szinte a járdán sem lehet közlekedni, mert elfoglalják a portékák, de azt hiszem, így mindenki tudott választani magának legalább egy lourdesi emléket. Nekünk útba esett a szentély felé vezető úton a Jerusalem nevű kisüzlet. Kedves tulajdonosa magyarul is beszél. Estére kölcsönzött egy magyar zászlót nekünk a körmenethez.
Másnap szintén a szenthelyen kezdtük utunkat, csak most a bazilika bal oldalán indultunk el a szomszédos domboldalra. Ugyanis ott van kialakítva Jézus szenvedésének útja, a kálvária. Szívet melengető volt látni a 10. stáció kis márványtábláját, melyen angyalos címerrel ellátva ez áll: „Magyarország katolikusai állították, 1912-ben.” A vezetőnk is meghatottsággal beszélt róla és nem leplezte a könnyeit sem.
E nap estéjén (külön megtiszteltetést jelentett) magyar nyelven szólalhatott meg a Szűzanyát dicsőítő ének, és a rózsafüzér három tizede. A tömeg néha a közös latin nyelven, de többnyire mindenki a saját anyanyelvén kapcsolódott be, ami sajátságos és igen bensőséges hangulatot adott a körmenetnek. A menet élén a Szűzanya szobrát vitték, utána százszámra tolták tolókocsiban a betegeket ápolóik, kísérőik.
A harmadik nap is szépen, kellemes napsütéssel indult. A X. Piusz pápáról elnevezett föld alatti bazilika felfordított hajóra emlékeztető, hatalmas csarnokában mentünk az egyetemes szentmisére. Ez a bazilika huszonhétezer embert képes befogadni, és a jelenések 100. évfordulójára épült. Akusztikája lenyűgöző, megszólalt az orgonazene és az énekkar, s betöltötték az egész csarnokot. Látványos volt a papság bevonulása a többnyelvű istentiszteletre, mely a kivetítőkön felnagyítva minden irányból jól látható volt. Itt is, mint a körmeneteken, megrendítő volt a sok beteg látványa és az ápolók gondoskodása.
A Szentély ékét a Rózsafüzér Királynője-bazilikát csak az utolsó nap tudtuk megnézni, de azt is csak gyorsan, mert éppen szentmise volt. Lebilincselő látvány a gyönyörű mellékoltárokon az üdvösségtörténet milliónyi aranyozott mozaikkal kirakott jelenetei!
Sokat sétáltunk, gyönyörködtünk Lordes szépségeiben. A Pic du Jer kilátóról állítólag a legszebb a Pireneusokra a kilátás. A város fölé magasodó Pic du Jer nagy keresztjéről ismerhető fel, mely éjszaka ki van világítva. Egy siklóval körülbelül tizenöt perc alatt jutottunk fel az ezer méteres magasságba. A csúcson egy tanösvény vezet a kilátótoronyhoz, ahonnan egyedülálló kilátás tárul állítólag Lourdes, Tarbes, Pau városára, Argelès Gazost völgyére és a Pireneusok csúcsaira, amiből mi nem sokat láttunk, ugyanis megtréfált bennünket az időjárás: ködös, felhős volt az ég.
A visszaérkezés után szabadprogram volt. Barátnőmmel megvettük a kis emléktárgyakat, ellátogattunk abba a templomba, ahol Bernadettet megkeresztelték és újra bejártuk, búcsúzóul, a szentélyt. Este már csak páran indultunk a gyertyás körmenetre, ami ismét varázslatos volt. Újra felcsendült a lourdesi himnusz, az Ave, ave, Maria magyarul. A bazilika előtti téren a körmenet után együtt mentünk a Szűzanyához, a barlanghoz imával búcsúzni, aztán megtöltöttük még a kis üvegjeinket vízzel, és visszasétáltunk a szálláshelyünkre.
Éjjel kettőkor indultunk haza. Attila vezetőnk emlékeztetőül még „végigjárta” velünk, mi mindent láttunk az elmúlt napokban. Sokáig tartott a felsorolás... Pozsonyba érkezve még hosszan búcsúzkodtunk a reptéren. Azt hiszem, mindenki szép élménnyel tért haza.
Köszönet és hála a lelki vezetésért és szervezését Bozay Krisztián atyának, és az idegenvezetésért Patkós Attilának. Örök emlék marad, hogy ezen a csodálatos helyen lehettünk.
A szerző felvételei:
1. A Jelenések Barlangja
2. Bazilika, főoltár
3. Rózsafüzér Királynője
4. Csoportkép
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Lourdes, Franciaország éke (1)
Lourdes a festői Pireneusok között, a Gave patak mentén húzódik meg, közvetlenül a francia-spanyol határ mentén...
2010.12.25. 10
A rovat további cikkei
Sótlan és/vagy édes (4)
Vittem magammal egy noteszt, hogy majd abba jegyzetelgetek, pontos útinaplót vezetek, de az idő olyan gyorsan elillant, és annyi minden történt, hogy ott egyetlenegy sort sem tudtam leírni.
2024.11.16.
Takarítani tudni kell! (3)
Az alagsori konyhában vidám társaság gyűlt össze, már reggel fél hétkor jókedvű nevetéstől volt hangos.
2024.9.20.
Astorga (2)
Az egyik legérdekesebb buszos út vezetett Madridból északra, úticélunk, a Kasztília és León tartománybéli Astorga felé.
2024.9.3.
Menjünk önkénteskedni! (1)
Közhelyes megállapítás, de sokszor tapasztalom, hogy a kívánságaink általában valami egészen más módon teljesülnek, mint ahogy azt eredetileg elképzeljük.
2024.8.23.
Milyen nyaraló-típus vagy?
Ez az egyszerű teszt segít megtudni, milyen nyaraló-típus vagy...
2023.7.13.
Az utazás pozitív hatásai: az agyra
Előfordult már, hogy egy külföldi utazásról hazatérve úgy érezted, mintha újjászülettél volna? Ez az agyad növekedésének köszönhető!
2023.7.6.
Las Vegas látnivalói
Van más a kaszinókon kívül? Las Vegas világszerte közismert fényűző kaszinóiról, klubjairól és vad bulijairól...
2023.4.19.
Téli autózás – tippek hölgyeknek
A téli autózás, autóvezetés nagy odafigyelést igényel. Másként viselkedik gépkocsink...
2023.2.22.
Egyiptomi kövek
A kő az emlékek hallgatag őre. Talán egyszer vallanak majd nekünk. Talán soha...
2022.7.10.
Utazzunk Costa Ricába!
Bármi is legyen az úti célunk, fontos, hogy gyorsan és kényelmesen tudjunk utazni.
2022.7.1.