Új-mexikói útinapló(6)
Az útinapló folytatása, melyben csodaszép kilátásban gyönyörködhetünk egy szakadék széléről.
A La Strada olasz étteremben ebédelünk, elég későn, és nem vagyunk elragadtatva semmitől. Az étterem gyönyörű helyen található, nagy kertje van egy kis tóval. A kertben ismét találtok sárga pipacsokat és több művészi tárgyat is, amelyek szépen mozognak a szélben, hol virágot, hol más tárgyat alakítva.
Innen egy üzletbe megyünk, ahol húgom elsőszülöttjének, a keresztlányomnak veszünk egy pár gyönyörű mokaszint. Az apró cipőcskék kis cipődobozban vannak becsomagolva és irtó aranyosak!
A naplementét a Rio Grande szakadék széléről nézzük. Taos-tól csak pár kilométernyire található a híd, amely a szakadékon keresztül vezet. Lenyűgöző látvány: a szakadék nagyon mély és úgy látszik, mintha nem is érne véget. A szakadéknál kijelölt kis ösvény túrázók, biciklizők és lovaglók számára. Ezen a kis úton sétálunk a szakadék mentén egy órán keresztül. Taos felett nagy fekete felhők lógnak és pontosan látni, hol esik az eső. Sokat villámlik, majd egy idő után szép nagy szivárvány jelenik meg a naplementében. A szakadéknál viszont süt a nap, ami előbb narancssárgára, aztán pirosra és végül ibolyaszínűre festi a felhőket.
Naplemente előtt egy biciklizős pár is előtűnik, az ő autójuk is a parkolóban van. A parkolónál kút friss vízzel, padok és piknikező asztalok, valamint vécé is van. Viccesnek találom, hogy az egyik épület falán két gomb található feliratokkal. Az egyiken ez áll: elégedett vagyok ezzel a pihenőparkkal, a másikon ennek az ellenkezője. Megnyomjuk az elégedett-gombot, de hogy ki, mikor és hogyan értékeli ki ezeket a visszajelzéseket, azt el sem tudom képzelni....
A szakadék körüli kopár földeken több nyulacskát is látunk. Nem ijednek meg tőlünk, nyilván megszokták már az ember jelenlétét. Egész közelről figyelhettük, ahogy rágcsálták a száraz füvet, pontosabban azt a néhány fűszálat, ami itt kisarjadt. Nagy ragadozómadarak keringnek körülöttünk. Kicsit sajnálom a nyuszikat, hogy mi mindennel meg kell küzdeniük a puszta életben maradásért: a ragadozó madarakkal, a coyote-okkal (prérifarkasokkal), és a szűkmarkú természettel.
Mire lemegy a nap, hideg szél kezd fújni. Mivel magasan vagyunk, a hőmérsékletingadozás rögtön érezhető.
(Folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Új-mexikói útinapló(12)
„Reggel, mire feltápászkodom, már csak a történetét hallom annak, hogy az egyik ketrecben, hajnali négykor, egy mosómedve ráharapott a csalira.”
2004.11.2.
Új-mexikói útinapló(11)
"Korán reggel a háztulajdonos az egyik nagy narancssárga halat a tó melletti lépcsőkön találja."
2004.10.31.
Új-mexikói útinapló(10)
A napló folytatása, amelyben az író a tavacska tisztításával ismerkedik, és dokumentumfilmet néz.
2004.10.26.
Új-mexikói útinapló(9)
Reggel későn ébredünk, és délig almát szedek a kertben. Az öreg almafa (sárga, piciny nyári almák teremnek rajta) egy tavacska mellett terebélyesedik, és sokszor ijesztgeti a halakat, amikor egy-egy alma a vízben landol.
2004.10.21.
A rovat további cikkei
Sótlan és/vagy édes (4)
Vittem magammal egy noteszt, hogy majd abba jegyzetelgetek, pontos útinaplót vezetek, de az idő olyan gyorsan elillant, és annyi minden történt, hogy ott egyetlenegy sort sem tudtam leírni.
2024.11.16.
Takarítani tudni kell! (3)
Az alagsori konyhában vidám társaság gyűlt össze, már reggel fél hétkor jókedvű nevetéstől volt hangos.
2024.9.20.
Astorga (2)
Az egyik legérdekesebb buszos út vezetett Madridból északra, úticélunk, a Kasztília és León tartománybéli Astorga felé.
2024.9.3.
Menjünk önkénteskedni! (1)
Közhelyes megállapítás, de sokszor tapasztalom, hogy a kívánságaink általában valami egészen más módon teljesülnek, mint ahogy azt eredetileg elképzeljük.
2024.8.23.
Milyen nyaraló-típus vagy?
Ez az egyszerű teszt segít megtudni, milyen nyaraló-típus vagy...
2023.7.13.