Külhoni vagyok, és te?
Szeptember 3-án különleges élményben lehetett része Komáromban azoknak, akik ellátogattak az idén 10. alkalommal megrendezett Kútfesztre.
A rendezvénysorozatot Gál Tamás és Lakatos Róbert Jöttünk külhonból című zenés előadói estje nyitotta meg, melyben Tóth László verseit rendhagyó módon vitték színpadra. A versek témája sokszínű, mégis képesek tökéletesen megragadni azt a kettős érzést, miszerint magyarként egy másik ország az otthonunk.
Az identitásválságon túl olyan témái voltak az összeállításnak, hogy hogyan számoljunk el önmagunkkal és a lelkiismeretünkkel, ha épp a „könnyebb” utat választjuk, és a határon átlépve, hátra hagyjuk őseink földjét, hogy külhoniként „hazatérjünk”, egészen addig, hogy milyen érzés megöregedni, közelebb lenni a véghez, mint a kezdethez. Lakatos Róbert brácsaművész dallamokkal, érzelmeket és hangulatokat fest, Gál Tamás pedig gitáron kisérve, hol énekelve, hol szavalva, máshol fülünkbe suttogva tolmácsolta Tóth László szavait, gondolatait. Az előadás egyik legemlékezetesebb része az Úgy néznének rám című vers feldolgozása volt, mely többször is elhangzott az előadás során, és aminek sorait és ritmusát még mindig fülemben hallom:
„jöttünk külhonból mind a ketten
egyenes derékkal térdre esten
peckes léptekkel csúszva porban
hontalanul mennyben pokolban
(…)
Átruccanhatnánk együtt is Pozsonyba
Illetve nem is oda Bratislavába”.
Hiába telt el több, mint 30 év a vers születése óta, megállapításai ma is aktuálisak, amikor azon gondolkozunk, hol tanuljunk tovább, vissza fogunk-e térni, ha idegenben szerzünk végzettséget, hol alapítsunk családot, át költözzünk-e a jobb élet reményében, és ha megtesszük, mi lesz az itt maradottakkal, mi lesz a „földdel”?
Gál Tamás és Lakatos Róbert feldolgozásában a szlovákiai magyar irodalom olyan izgalmas formában került a közönség elé, amilyennel a közönség csak ritkán találkozhat. Remélem, még sokszor viszik színpadra ezt a műsort, hogy minél több ember láthassa, hallhassa.
Bízzunk abban, hogy még sok hasonló projektet láthatunk a két művésztől, és minél több szlovákiai magyar író és költő alkotásai jelenhetnek meg ilyen különleges formában.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
A semmitmondásnak muszáj túlöltözni
A hazai szellemi fejlődés egyik legfontosabb, tiszteletre méltóbb alakja Ancsel Éva filozófus. (Művészeti körkép)
2015.6.16. 18
Madách-díjra jelölik Bíró Szabolcs történelmi regényét
Munkatársunk, Bíró Szabolcs Non nobis, Domine című regényét Madách Imre-díjra jelölik – olvasható az író Facebook-oldalán.
2013.2.6. 54
Az utolsó vörös barát
Részlet Bíró Szabolcs új regényéből, a Non nobis, Domine második kötetéből, Az utolsó vörös barátból.
2013.1.28. 39
Egy eklektikus olasz művész
Rodolfo Bersaglia, olasz művész tájainkon talán kevésbé ismert, pedig a végtelen iróniával megáldott eklektikus tehetsége több művészi ágban is kibontakozik.
2011.8.12.
A magyar népszínmű
Ha a XXI. század elején egy kortársunk előtt kiejtenénk ezt a szót: népszínmű, valószínűleg zavarba jönne, sőt tanácstalan lenne.
2009.4.21. 1
Ilyenek voltunk...
Az a film, amelyet ma bemutatni szándékozom, tulajdonképpen egy azon sok egyéb, kedves remekmű közül, amelyek bennem maradtak...
2009.4.7. 13
Sci-fi és valóság a 21. században
Az emberiség mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a számoknak.
2007.11.23.