Született anyuka


Szabó Kata  2006.9.22. 11:09

Kiskoromtól fogva tudtam, hogy egyszer anyuka leszek, tehát tudatosan készültem erre a szerepre.

Emlékszem, három fiút és egy kislányt szerettem volna -- persze később nem így alakult. Hiszen sokszor másként történnek a dolgok, nem úgy, ahogy elképzeltük.


Kezdeném talán barátnőm, Diana véleményével, amit akkor osztott meg velem, mikor Zsóka lánya született. Megdöbbentem, mert azt mesélte, hogy a pici lánya megszületése után hiába várta az anyaság vulkánkitörését magában. Valahogy fel sem fogta, hogy az apróságnak, ennek a tökéletes csodának ő az édesanyja. Az anyaság érzése, ez a csodálatos érzés csak később fejlődött ki benne. (Azóta ezt a véleményt már másoktól is hallottam.)

És tényleg így van – később magam is megtapasztalhattam. A szüléssel járó fájdalmat sem tudja senki előre elképzelni, csak miután átéli. Az anyaság is ilyen: mert a jóra is készülni kell.

Kisfiam csücsörítő szájacskájával álomszép baba volt. Persze csodáltuk, szerettük, de az anyasághoz hozzátartozik az aggódás, a szeretettel teli aggódás is. Aggódunk babakorában, mikor nem tudjuk miért sír, vagy miért nem megy le a láza. Aggódva szeretjük, mikor borogatjuk a lázas kis testét, akkor is, ha utálja. Minden baját átvennénk tőle, csak ő ne legyen rosszul.

Kislányom születése előtt már tudatosabban készültem a csodára – és lőn! Talán, mert már tudtam, milyen is anyának lenni. Az anyaság nemcsak puha plüssmackókról és rózsaszín lufikról szól, hanem gondokról, és felelősségről is.

Az első lépések, az első szó, a papírszívecskék az oviból, esti összebújások, iskolai beilleszkedés, az első lány/fiú, akit a mi gyermekünk bemutat nekünk – az élet csodaszép pillanatai.

Az anyaság tanít és megtanít. Megtanít arra, hogy az életben nemcsak mi vagyunk fontosak – a gyermekeink is ugyanilyen fontosak. Amíg csak élünk, ők lesznek a mi „gyermekeink”, akiket egykor a szívünk alatt hordtunk, akiket első lélegzetüktől fogva jól ismerünk. Akiknek mi adtunk életet, akikre mi vigyáztunk a tőlünk telhető legjobban, akiket az életünknél is jobban szeretünk.
Ezért érdemes anyának lenni!



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Amikor teher az anyaság

Jády Mónika

Nemrégiben összefutottam egy régi iskoltársnőmmel. Kis csemetéjét vezette kézen fogva, és sugárzott róla a boldogság.

2006.9.12.   


Anyaság

Póda Erzsébet

Bizonyára mindenki ismeri a salamoni döntés történetét...

2006.9.12.   


Anyának születtem?

Takács Anita

Érdekességek terhességről, problémákról, babavárásról, anyaságról.

2006.9.11.    11


Anyaságra készülőben

Kabók Zita

Anyának lenni a legcsodálatosabb dolog a világon – mondják egyesek, és ezzel igyekeznek kedvet csinálni a nőknek a szüléshez!

2006.9.10.  12   


Anya csak egy van

Molnár Miriam

Szülőnek lenni nagy örömök forrása, egyben nagyon nehéz feladat.

2006.9.9.   


Az anyaság hormonjai

Fülöp Éva

Nálam már tizennyolc-tizenkilenc éves koromban jelentkezett a tünet – vágyódtam egy kisbaba után.

2006.9.8.   

A rovat további cikkei