Határvonal

Saloňová Andrea  2008.4.26. 7:38

A gyereknevelésben a legfontosabb, hogy mindig betartsuk a szabályokat, amelyeket felállítottuk!

A gyereknek alapvetően tudnia kell, mit szabad és mit nem szabad megtennie. Ez alól nem kéne kivételt tenni, mert ő nem érti meg, mikor és miért került sor a kivételre: a kisgyerek ugyanis minden szavunkat komolyan veszi. Azt hihetnénk, hamar elfelejti az ígéreteinket, de ez nem így van! Ha az adott szó megszegése többször is előfordul, egy idő után a gyerek azt gondolja, hogy mivel mi, felnőttek, nem tartjuk be a szavunkat, hát nekik sem kell. Tartsuk szem előtt, hogy mi vagyunk számukra a követendő példa, még akkor is, ha erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Elsősorban tehát fel kell állítanunk a szabályrendszert: mit szeretnénk és mit várunk el gyermekeinktől. Ezt ezután persze nekünk is mindig szigorúan be kell tartanunk, mert ha mi csúsztatunk vagy hazudunk, törvényszerűen ők is hazudozni fognak.

(Példa: Mi fontosabb számunkra? Éjszakába nyúlóan a látogatóinkkal üldögélni, vagy időben letenni a gyereket aludni? Ha a gyerek is későig fent maradhat, másnap jogos lesz az ellenkezése: ma miért kell korán lefeküdnöm, hiszen tegnap nem kellett? Miért kellene betartania a szavát, hiszen mi sem tartjuk be az ígéreteinket?)

Nem szégyen, és nem is rontja a tekintélyünket, ha elnézést kérünk a gyermekünktől, miután hibát követünk el. Emberek vagyunk, tévedhetünk – hibázhatunk a magánéletünkben is. Ha viszont beismerjük tévedéseinket, elnézést kérünk helytelen tettünkért, akkor a gyerekünk sokkal komolyabban vesz bennünket, és sokkal jobban fog tisztelni.

Szem előtt kell tartanunk, hogy a nevelés huszonnégy órát igénylő munka, amely egész életünkre kihat. A gyermekvállalásról mi döntöttünk, viselkedjünk hát ehhez mérten! Senki nem mondta nekünk, hogy a gyereknevelés könnyű feladat.

És ne feledjük: a szabályok felállítása és a határvonalak kijelölése a mi feladatunk!

Hozzászólások

@

Küldés