Kérdezz-felelek!
Miért lesz valaki libabőrös? Miért pirulunk el, vagy miért izzadunk, ha valami csípőset eszünk?
Előfordul, hogy a testünk reakciói kellemetlenek számunkra, de mindennek megvan a maga oka. Zavarba jövünk, és hirtelen elvörösödik az arcunk. Ha a kréta csikorgását halljuk, a bőrünk azonnal egy megkopasztott lúdéhoz lesz hasonló. Néha úgy tűnik, hogy testünk a szellemmel mit sem törődve önálló életet él. „Mindez a biológia és az idegrendszer kérdése“ -- mondják a szakemberek (mint például dr. Jürgen Brater, a Németországban megjelent „Titokzatos testi folyamatok“ lexikonjának szerzője), és magyarázattal szolgálnak a legfurcsább jelenségekre is.
Miért korog a gyomor?
Egyszerű a válasz: mert mindig foglalkozni szeretne valamivel. A gyomor állandó mozgásban van, hogy a táplálékot a belek irányába szállítsa. Minél üresebb, annál erőteljesebbek lesznek a mozgások. A gyomor görcsösen próbálkozik felkutatni az utolsó morzsákat. Mivel a gyomorsavon és a levegőn kívül már semmi sincs benne, e két „összetevő“ keveredéséből adódik a tipikus hang. Itt nem segít más, csak az evés!
Miért találjuk a magnószalagon a saját hangunkat elviselhetetlennek?
Saját magunkat szinte kizárólag csak a koponyacsonton keresztül halljuk, vagyis nem a hallójáratok felől. A csontvezetésen keresztül viszont (mindenekelőtt a mély) hangok teljesen másképp hangzanak. Amit pedig nem ismerünk, az elsőre irritálónak tűnhet. Ha már hozzászoktunk az „új“ hangunkhoz, normálisnak fogjuk találni.
Mit jelent a „filmszakadás“?
A túl sok alkohol megzavarja az agyban levő neurotranszmitter „működését“, amelynek az a feladata, hogy az ingerületet az egyik idegsejtről a másikra átvigye. A túlzásba vitt italozás miatt az információk és ingerek nem rögzülnek a rövid távú memóriában. Vagyis: aki a kelleténél többet ivott, másnap nem tudja, pontosan mit tett vagy mesélt előző este.
Miért izzadunk, ha csípőset eszünk?
Ennek két oka is van. Először is: az agyunk nem tud különbséget tenni a „forró“ és a „csípős“ között, mivel mindkét inger ugyanazokat a területeket stimulálja az agyban. Nem csoda, hogy az angolok a kettőt egy szóval jelölik: „hot“. Másrészt: a csípős ízeknek köszönhetően kitágulnak az erek, a vérkeringés „felélénkül“, és növekszik a testhőmérséklet. Az izzadás során párolgás okozta hőcsökkenés megy végbe a bőrön, vagyis a verejtékezés a túlhevüléstől véd bennünket.
Miért nem a hasunkon fut végig a hideg, hanem a hátunkon?
Ha félünk vagy megijedtünk, azonnal megborzongunk. Azért a hátunkon érezzük a hideget, mert ott az idegeket több vegetatív rugalmas rost veszi körül, mint a hasunk tájékát. Ezek hozzák létre azokat a reakciókat, amelyeket akarattal nem tudunk befolyásolni. Ha félünk, a rostok automatikusan összehúzódnak, ezért kevesebb vér áramlik a bőrbe, és jön a hidegrázás.
Tulajdonképpen miért is pirulunk el
Ezért az „öntudat kapuja” felelős -- a köztiagy területén található thalamuszt nevezik így, amely mindent, amit látunk, hallunk, érzékelünk, lelki érzetekkel kapcsol össze. Ezenkívül kiváló az összeköttetése a szívverést és a vérnyomást szabályozó idegpályákkal. Ezért ha például kényelmetlenül érezzük magunkat, az erek kitágulnak, és kipirosodik a bőr. Ez ellen sajnos nem lehet semmit tenni. Igazi értelme az elpirulásnak nincs is. Hacsak az nem, hogy -- akárcsak a megváltozott mimika -- embertársainknak jelzi: jobb lenne most békén hagyni bennünket.
Miért rándulunk össze elalváskor?
Itt egy kis rendszerhiba áll a háttérben: a testnek az elszenderedés előtt idegek milliárdjait kell átállítania, valamint a légzést, az izmokat és az anyagcserét is át kell „programoznia”. Amikor a nagyagy gondolkodásért felelős területei már majdnem „álomba merültek”, de a mozgásért felelős motorikus rendszer még aktív, összerándulunk. Egyébként ugyanez történik éjszaka is, az egyik alvási fázisból a másikba való átmenet során. Ebben a pillanatban általában azt álmodjuk, hogy valahová leesünk.
Miért leszünk lúdbőrösek, ha a kréta csikorgását halljuk?
Egyeseknél a kréta, másoknál a porcelánhoz érő kés -- az éles hangoktól megborzongunk. A kutatók feltételezése szerint ez az evolúció egyik öröksége lehet. Végül is az állatok magas frekvenciájú tónusokkal figyelmeztetik egymást a veszélyre. Másrészt ilyen helyzetben feláll a szőrük, hogy félelmetesebbnek látszódjanak. A libabőrnél sincs szó másról: Ijedtség hatására az izom tölcsérszerűen összehúzódik minden szőrszál mellett, így azok felállnak. A hidegben is ugyanez történik, hisz a felborzolt szőrzet jobban melegít.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Gálával és díjátadóval ünnepeltek
Tudósítás a Szolnokban rendezett nagyszabású rendezvénysorozatról.
2024.9.23.
Kire bízzuk házi kedvencünket?
Mi legyen a kisállattal, ha nem tudod magaddal vinni a nyaralásra?
2024.7.14.
Látássérültek rehabilitációja
Lezárult a látássérültek elemi rehabilitációjára kiírt pályázatok elbírálása, a kormány 600 millió forinttal támogatja a szolgáltatást.
2024.4.29. 1
Fények vakondja 2024: győztesek
Kihirdették a Fények vakondja irodalmi pályázat idei győzteseit. Részletek a cikkben.
2024.4.12.
Jogi tanácsadás a Vakok Egyesületénél
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete kereken tíz éve működtet jogi tanácsadást, ezzel is segítve a vármegyében élő látássérülteket, ha eltévednek a folyton változó jogszabályok hálójában.
2024.3.9.
Tapintható történelem
Egy nem mindennapi interaktív tárlatvezetés látássérülteknek, melynek apropóját a szolnoki csata 175. évfordulója adta.
2024.3.7.
Látássérültek kézműveskedtek
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Móra Közösségi Terében Szolnokon kézműves foglalkozást tartottak látássérülteknek, a közelmúltban.
2024.2.18.
Készüljünk fel a téli autózásra!
Így készítsük fel az autónkat a téli kirándulásokra! Egy téli kirándulás mesés élmény lehet, hiszen annyi helyre látogathatunk el ilyenkor is.
2024.1.16.
Fények vakondja 13.
Az immár tizenharmadik alkalommal meghirdetett Fények vakondja elnevezésű pályázat egy országos verseny, amelyen látássérült és ép személyek egyaránt indulhatnak irodalmi alkotásaikkal.
2024.1.8.