A filozófiatörténet újragondolása (1)


Dr. Szapu Marianna  2010.3.22. 2:40

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

A múlt század hatvanas éveinek modern nőmozgalmai vezettek oda, hogy a feminista eszmék fokozatosan beszűrődtek az akadémiai tudományágakba, elsősorban a humán- és társadalomtudományokba.

A feminista nézőpontú gondolkodásban jelenős szerepet kapott az a tézis, miszerint a nemek közti kapcsolatok szociálisan szervezettek és strukturáltak, így hát a nemek megkülönböztetés tulajdonképpen társadalmi és kultúrális eredetű. E gondolat kifejezésének konceptuális eszközévé vált a társadalmi nem (genus, gender) kategóriája, amely a nők és férfiak közötti viszonyok társadalmi, egyszersmind politikai és hatalmi jellemzőire irányítja a figyelmet. A feminista gondolatok beszivárgását a akadémiai tudományágakba egyúttal az a követelmény kísérte, hogy a nem kategóriája ne csupán a társadalom és a kultúra vizsgálatának, hanem a különböző intellektuális képződmények, beleértve a tudományt és filozófiát is, elemző eszközeként is érvényre kerüljön.

E tanulmány célja felvázolni néhányat azok közül a módozatok közül, melyeken keresztül a társadalmi nem kategóriája beavatkozik a filozófiatörténet kritikájába és hozzásegít annak újraolvasásához. Az első részben felvázolom a filozófiai kánon feminista újraolvasásának és krtikájának eddigi fejlődési irányvonalait és megközelítem azokat a módszereket, amelyeken keresztül a társadalmi nem, mint elméleti és módszertani fogalmi eszköz, érvényesül a ebben a kritikai reflexióiban. Elsősorban e kritika alapirányvonalaira irányítom majd a figyelmet, hogy vázoljam azokat a különféle gondolati sémákat, amelyek az európai filozófiai gondolkodásban hozzájárultak a nők lekicsinyítéséhez, lebecsüléséhez. Úgy vélem, hogy az angol filozófnő, Harriet Taylor Mill esete, az ő besorolása a filozófiai kánonba, ill. figyelmen kívül hagyása tipikusnak, illetve (negatív) példaértékűnek számít.

Tanulmányom további részében ezért az említett szerzőnővel foglalkozom, akinek a neve ugyan fel van jegyezve a filozófiatörténetbe, gondolatai azonban kikerültek a filozófia kánon alkotóinak érdeklődési köréből, és a mai napig em szentelnek neki (a feminista filozófián kívül) méltó figyelmet. Az ő „esete” segíthet annak magvilágításában, hogy a nőket miként rekesztették ki a filozófiai, és egyáltalán a szellemi alkotás területeiről.

A filozófiatörténet gender-szemlélete

A módszer megszületésének történetét, amellyel érvényesíteni lehet a társadalmi nem kategóriáját, mint a legkülönbözőbb társadalmi és szellemi képződmények analitikus és módszertani vizsgálati eszközét, az amerikai feminista filozófus, Susan Bordo a következőképpen magyarázza: „1979-ben az Egyesült Államok filozófiai színterére szinte berobbant Richard Rorty Philosophy and the Mirror of Nature című könyve. A szerzőnek, aki éppen a hagyományok keretei közt önállósította magát és szerzett tiszteletet, mely tradíciókat most ledönteni készült, minden alapja megvolt ahhoz, hogy igazoljon egy egyszerű, egyszersmind rendbontó tézist. Eszerint a tézis szerint… a gondolat, ideák szociális lények pruduktumai, és nem a természet (többé-kevésbé a lényeget pontosan tükröző) reprezentációi. Rorty okfejtése filozofikusan elegáns, meggyőző és hatásos volt. Lényegében azonban nem Rorty volt az, a klub rebellis tagja… aki kiérdemelte az önhittség és az episztomológiai objektivitás ideáljának, az alapok és a neutrális ítélkezések leleplezését. Ezt a leleplezést nem a filozófiai diskurzus hozta magával, hanem a politikai gyakorlat. Ennek hordozói pedig a hatvanas és hetvenes évek szabadságmozgalmai voltak, melyek nemcsak érvényesíteni akarták a marginalizált kultúrák létjogosultságát, a meg nem hallgatott és elnyomott hangokat, hanem rámutatni a hivatalos magyarázatok egyoldalúságára és hiányosságaira”.

E szellemi folymat részévé vált a feminizmus és a filozófia „mainstream” közti vita is, amely a semlegesség és objektivitás „elbizakodott és illuzórikus” ideáljainak leleplezésére irányult, és amely társadalmi és politikai mozgalmaból nyert inspirációt (elsősorban az Egyesült Államokban).

Ez a szellemi áramlat fokozatosan meghonosodott az akadémiai intézményekben is s ennek keretében alakultak ki új, kritikai szemléletek a filozófiatörténettel kapcsolatban is, amelyek a filozófia és a nemek kapcsolatának kérdését filozótörténeti látószögből vizsgálták többek között arra a kérdésre reflektálva, milyen módon van jelen a nemek kérdése a filozófia kinyilatkoztatott történetében (például a tankönyvekben) illetve a filozófiai kánonban.

(Folytatjuk)

Írásunk a Filozofia című szakfolyóirat (szlovák nyelvű) cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A filozófiatörténet újragondolása (7)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával. (Befejezés)

2010.6.23.    1


A filozófiatörténet újragondolása (6)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

2010.5.28.    1


A filozófiatörténet újragondolása (5)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

2010.5.14.    1


A filozófiatörténet újragondolása (4)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

2010.4.27.    2


A filozófiatörténet újragondolása (3)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

2010.4.9.   


A filozófiatörténet újragondolása (2)

Dr. Szapu Marianna

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

2010.3.30.    1

A rovat további cikkei

A marionett bábuk

Oriskó Renáta

A marionett bábuk nap, mint nap magukra csatolják a láthatatlan zsinórokat, hogy mások kedvükre rángathassák őket.

2017.7.24.    13


A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11