Miért csak negyven éve?

Jády Mónika  2011.3.15. 5:01

A svájci nők többsége csupán 40 évvel ezelőtt, 1971. február 7-én, népszavazás által (formálisan március 16-ától) kapta meg a szavazati jogot.

Egyetlen kanton viszont így is akadt, ahol a nőknek még csaknem további két évtizedet kellett várniuk, hogy az urnák elé járulhassanak!

Összehasonlításképpen: a nők Ausztriában 1918, Németorszában ’19, az USA-ban ’20, Nagy-Britanniában ’28, Franciaországban ’44, Olaszországban ’45 óta szavazhatnak. A zürichi nők már 1886-ban szorgalmazták, hogy ők is szavazhassanak. 1912-ben a szociáldemokrata párt szintén követelte a nők szavazati jogát, ám a népszavazások negatív eredménnyel végződtek. Egy ’57-es kantoni népszavazás aztán lehetővé tette, hogy községi szinten bevezethessék a nők szavazati jogát, egy évvel később Riehen községben ez meg is történt 64 % igen szavazat alapján. Az ’59-es, országos szintű népszavazás viszont 67 % nemmel zárult. Kantonokra lebontva csak három, francia nyelvterületen lévő kantonban szavazott a többség igennel. Ezekben hamarosan be is vezették a nők szavazati jogát. Csupán 1971-ben szavazott országos szinten a szavazásra jogosultak nagy része arra, hogy a nők is beleszólhassanak a politikába. A kantonok nagy része röviddel ez előtt vagy ez után be is vezette a szavazati jogot. ’71-ben a parlament alsó házába 11 nő (5,5 %) került be.

Appenzell kanton viszont még évtizedekig megtagadta a nőktől a szavazati jogot! Appenzell Ausserrhoden református félkanton ’89-ben engedett az egyre inkább erősödő társadalmi nyomásnak, Appenzell Innerrhoden katolikus félkantonban viszont csak a szövetségi bíróság 1990. november 27-i döntése alapján kapták meg a nők a szavazati jogot. (Egyébként, Peter Gross, a St. Galleni egyetem szociológia tanszékének nemzetközileg elismert professzora szerint az ebben a kantonban élők magyarok leszármazottai – a történelemből tudjuk, hogy a magyarok 926-ban feldúlták a St. Galleni kolostort.)

Hogy mi az oka annak, hogy a nőknek ilyen sokáig kellett várniuk? Az 1848-as szövetségi alkotmány a szavazati jogot a katonai szolgálathoz kötötte. Aki nem teljesítette hazafias kötelességét, nem szólhatott bele a politikába. Jelentős hátráltató tényező volt Svájc politikai rendszere. Azokat a javaslatokat ugyanis, amelyek az alkotmányt érintik, csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a szavazásra jogosultak többsége igent mond -- először is kantoni, majd országos szinten.

És ahhoz, hogy a nők szavazati jogot kaphassanak, a férfiaknak kellett igent mondaniuk, minél nagyobb számban...

Hozzászólások

@

Küldés