Nőnap elé


Jády Mónika  2006.3.6. 20:39

Kislánykoromban -- a nyolcvanas években -- március 8-án hosszú sor kígyózott a virágbolt előtt.

(Emlékeim szerint, érdekes módon nem a férfiak voltak többségben a sorakozók között…) Arról nem nagyon beszélt senki, honnan is indult a Nemzetközi Nőnap hagyománya, így aztán a fordulatot követően – mintha valami előző rendszerben kitalált ünnepről lenne szó – csaknem kiment a divatból a nők köszöntése.

Mire is emlékezünk ezen a napon? 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer varrónő lépett sztrájkba: szót emeltek az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények ellen. 1914-ben -- miután kétmillió orosz katona esett el a fronton --, az orosz nők február utolsó vasárnapján (az Oroszországban akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami a Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg) kenyérért és békéért tüntettek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot.

A Nemzetközi Nőnap ötletét 1910-ben vetették fel a Szocialista Internacionálé résztvevői – tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt. (Ekkor még nem kötötték a Nőnapot március 8-ához.) E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi Nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken részt vevők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés.

Azóta csaknem száz év telt el, és még most sem mondhatjuk el, hogy a nőknek minden téren sikerült kivívniuk az egyenrangúságot. Az ENSZ adatai szerint a világon végzett összes munka kétharmadát nők végzik – ám a világ jövedelmének csupán tíz százalékáért! A politikai életben és vezető pozícióban sem találunk sok nőt. Az Eurostat (Európai Statisztikai Hivatal) mai napon közzétett adatai szerint a nők átlagban iskolázottabbak, mint a férfiak, ám ez nem mutatkozik meg sem a munkahelyen betöltött pozíciójukon, sem a fizetésükön. Az Európai Unió diákjainak 55 %-a nő, de a menedzserként dolgozók között csupán 32 %-ot tesznek ki a szebbik nem képviselői.

Nagy különbségek mutatkoznak a fizetésekben is. Cipruson, Észtországban és Szlovákiában például a nők bére egynegyeddel (Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Finn-és Svédországban 18 %-kal) kevesebb, mint férfi kollégáiké.

Vagyis még mindig van mit tenni, a fejlett Európában is.

Foto: Mihály Krisztián



Hozzászólások

seagull, 07. 03. 2006 07:18:51 Most akkor mit akartok?
Kicsit furcsának tartom azon hozzáállást, hogy egyszer ünnepelni és tiszteletben kell tartani a nőiességet, nőket, egyszer meg egyenjogúnak kell tekinteni őket. Természetesen mindig az a verzió a követendő, amiből előnyt kovácsolhatnak... Kedves Hölgyeim! Ideje lenne eldönteni milyen szabályok szerint szeretnék játszani ezt a kérdést! Már csak azért is, hogy sok konfliktust el lehessen kerülni, hogy mi férfiak tudjuk, mihez tartsuk magunkat. Az USA-ban sértő egy nőnek, ha a férfi előre engedi az ajtónál. Fel is szoktak háborodni ezen.. Ők az egyenjogúságot választották. Itt európában is tudniuk kellene mit szeretnének!!! Nem lehet mindent kettős mércével mérni... Az egyenjogúság megvalósúlt, tehát nincs miért ünnepeltetni magukat. Hogy hány nő sztrájkolt? Na és? Hány férfi halt meg a háborúkban? Férfiakat miért nem ünneplik a nők?
Póda Erzsébet, 07. 03. 2006 09:38:26 Kedves Uram!
Mivel nem ismerem Ön személyesen, az illemszabályokat viszont igen, ezért nem is fogom visszategezni a megszólításban. Tehát, kezdjük az elején: az ünneplés, a tiszteletben tartás és az egyenjogúság egyáltalán nem zárja ki egymást -- sőt! (Tessék csak utánagondolni, de ha nem megy, megbeszélhetjük levélben, vagy itt ezen a fórumon is.) Mi már eldöntöttük, milyen szabályok szerint szeretnénk játszani: tisztességes szabályok szerint. Az USA-ban sem minden egyes nőnek sértő, ha előre engedik az ajtónál, kapunál. Vannak, az USA-ban is, akik kifejezetten kedvelik, ha a férfiak felsegítik a kabátjukat, és udvariasan viselkednek velük. S mint ahogy a világban mindenhol, minden kultúra, minden ember más és más, mindenkinek egyéni az ízlése, ettől persze vannak csoportok, akik hasonlóan gondolkodnak.. Ha pedig már az USA-ban is egyenjogúság lenne, nem lenne probléma a nőkérdés, pedig még ott is az, akkor is, ha nem beszélnek róla annyit. (Tudjuk, milyen politika miatt.) Éppen ezért nem is értem, miért kell az USA-val példálóznia. Ott sem élnek fejlettebb vagy más emberek, mint Európában. Kedves Uram, nem "ünnepeltetjük magunkat", hanem megemlékezünk arról a napról, amelyhez bizonyos események kötődnek, amelyeknek sokat köszönhetnek a nők. De ilyen eseményekből (nemcsak a nőkkel kapcsolatosak), több is van a naptárban, kérem, nézzen utána! Mi most, mivel nők vagyunk, a női mozgalmakról fogunk megemlékezni írásainkkal. Mert igenis a mai nő sokat köszönhet ezeknek a mozgalmaknak. Hogy hány férfi halt meg a háborúban? Kedves Uram, ki küldte a háborúba a férfiakat? Talán a nők? A női politikusok? Az anyák? Ön szerint az anyák többsége jó szívvel, önként és dalolva küldi a lehetséges halálba a fiát? Mivel még nem volt anya, és sajnos a természet nem adta meg Önnek a lehetőséget, hogy ezt megtapasztalja, ezért ezt nehezen értené meg valaha is. Az anyaság olyan érzés, olyan dolog, amit csak egy nő élhet át, tapasztalhat meg annak minden örömével és bánatával együtt. A nő, aki életet ad, általánosságban véve soha nem életellenes és halálpárti -- ellentétben a háborúval, amely nem női találmány. A katonák nem a nők miatt mentek a halálba, hanem a férfipolitikusok agyament elvei miatt. A háború a férfiak "játéka", nem a nőké. És a háborúban elesettekre is illik és kell emlékezni, mint ahogy emlékeznek is rájuk az emberek, de ez is kevés ahhoz, hogy ne legyen több háború... Ugye,kedves Uram? Köszönöm, köszönjük hozzászólását, mellyel bizonyította számunkra, hogy igenis, bőven van még feladatunk, és nem hiába dolgozunk -- ezen a weboldalon! S még egy megjegyzés: mi nem gondoljuk, hogy a férfiak az ellenségeink, sőt szeretjük a férfiakat és arra törekszünk, hogy a nő és a férfi jobban megértse egymást, a kétféle szemlélet közeledjen egymáshoz, s a két nem egyenrangú partnerként kezelje egymást -- hiszen nem élhetünk egymás nélkül. Üdvözlettel: Póda Erzsébet
Jády Mónika, 07. 03. 2006 10:55:36
Teljes mértékben egyetértek kolléganőmmel, Póda Erzsébettel. Kíváncsi lennék arra, miért gondolják azt egyesek, hogy az egyenjogúság és a tiszteletadás nem fér össze? Az a férfi, aki nem tartja egyenjogúnak a nőt, nem hiszem, hogy igazán tisztelni tudná. És fordítva. Nem hiszem, hogy az lehetne az egyenjogúság jele, hogy a férfi nem engedi előre a nőt az ajtóban, vagy mondjuk, nem adja át a helyét a buszon a kisgyermekével és a bevásárlótáskáival felszálló anyukának, nem segít beemelni a babakocsit és a többi. Ennyi erővel a nők is kijelenthetnék, hogy nem mosnak, vasalnak, sütnek és főznek a férfiakra, hisz egyenjogúság van. Nem arról van szó, hogy "nemtelenek" legyünk, és hasonuljunk egymáshoz. A nők nem azt akarták, hogy férfiként viselkedhessenek, hanem, hogy elismerjék őket nőiességükben. Azt is szívesen megtudnám, hol valósult meg a teljes egyenjogúság? Hány férfitól kérdezik meg például az állásinterjún, hogy van-e kire bíznia a gyermekét, esetleg tervez-e kisbabát a közeljövőben? (A cikkben közölt statisztikai adatok is önmagukért beszélnek.)
eva, 07. 03. 2006 19:34:17
Nekem nagyon tetszik, hogy vegre egy ferfi is hozzaszolt a cikkhez. Jo, hogy a web-oldalt ferfiak is olvassak, hisz nem csak noknek szolnak az irasok.
Póda Erzsébet, 10. 03. 2006 15:56:43 Nincs vita?
Kedves Uram, kíváncsian vártam, vártuk további értékes hozzászólásait, sajnos azonban ezidáig mindhiába. Remélem, ez nem azt jelenti, hogy Ön nem híve a valódi, gyümölcsöző eszmecserének és a megoldás közös keresésének... Üdvözlettel: Erzsébet
@


Kapcsolódó cikkek

Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2016.3.8.   


Nemzetközi Nőnap

Kiss Adrienn Éva

Ma van a Nemzetközi Nőnap, melyek hivatalosan 1917-től, Magyarországon pedig 1948 óta tartanak számon.

2016.3.7.    27


Nőnapi jótanácsok

Kabók Zita

Milyen jótanácsra lenne szükségük a nőknek?...

2014.3.8.   


Nőnapi csokor

Csivre Kata

A sarki virágárusnál csúcsforgalom. Férfiak egymást előzik le, az ajtó csengője szinte percenként figyelmeztet: ügyes kezek szaporán dolgozzatok!

2013.3.8.   


Március nyolcadika

Póda Erzsébet

Az utóbbi években vitatott kérdéssé vált, ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem?

2011.3.8.   


Nemzetközi Nőnap

Póda Erzsébet

Lehet, hogy lassan visszaszivárog a nőnap ünneplése életünkbe?

2009.3.7.   

A rovat további cikkei

A marionett bábuk

Oriskó Renáta

A marionett bábuk nap, mint nap magukra csatolják a láthatatlan zsinórokat, hogy mások kedvükre rángathassák őket.

2017.7.24.    13


A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11