Válaszút előtt


Jády Mónika  2016.8.4. 0:30

Házasság, gyerek – vagy inkább mégsem? Jó lenne tudni, mire figyeljünk, mielőtt igent (vagy nemet) mondunk.

Házasság, gyerek – vagy inkább mégsem? Legtöbbünk életében legalább egyszer e döntés előtt áll. Jó lenne tudni, mire figyeljünk, mielőtt igent (vagy nemet) mondunk…

„Sok nőnek sajnos még manapság sincsenek reális elképzelései a házasságkötéskor – véli Martina Rellin újságíró. (Pár éve jelent meg Die Wahrheit über meine Ehe (Az igazság a házasságomról) című könyve, amelyben 16 nő vall törvényesített kapcsolatáról.) – A tévében és a moziban gyakran prezentált romantikus ideál hatására meglepően sok nő azt gondolja, hogy kapcsolatuknak az idők végezetéig izgalmasnak, harmonikusnak, szenvedélyesnek és beteljesültnek kell lennie. 35-45 éves korukban aztán jön a kijózanodás. Ekkor megállapítják, hogy nem minden olyan, mint ahogy megálmodták maguknak. Az elégedetlenség egyeseknél váláshoz vezet, mások megpróbálják rendbe szedni a házasságukat. De csak kevesek jutnak el addig, hogy beismerjék: Egy másik férfi mellett sem lenne jobb, csak más.”


Évek óta párkapcsolatban élünk, és vészesen közeleg a 30. születésnapunk. Biológiai óránk egyre hangosabban ketyeg, a rokonok, ismerősök egyre többször kérdezik meg, hogy nem szeretnénk-e már férjhez menni és gyereket szülni. Másrészt egy csomó kérdés fordul meg a fejünkben, ha a családalapításra gondolunk: „Ő az Igazi? Összeházasodjak vele?” Hirtelen más szemmel kezdjük nézni a másikat, és bizony, akármilyen kegyetlenül hangzik is, valószínűleg eszünkbe jut a következő kérdés: „Esetleg találhatok még jobbat is?” Mindent vagy semmit. Egy paradoxon, amelyet a külső nyomás, a vágyak és a saját bizonytalanság táplálnak.

Természetesen ebben a korban már kevesen hisznek abban, hogy létezik örök szerelem, akad a világon két állandó összhangban lévő lélek, és hogy a szerelmesek között mindig tökéletes a szex. Az évek során – vagy legkésőbb egy kapcsolat végén – elbúcsúztunk a túlzott elképzelésektől és a partnerkapcsolathoz fűződő ideáloktól. Ennek ellenére mégis van, aki elbizonytalanodik, és azt kérdezi magától: „Hát ennyi volt?!” És hol a „Tulajdonképpen minden rendben van” érzés keríti hatalmába, hol pedig a kételkedés.

„Kérdéseket teszünk fel magunknak, ha bizonytalanok vagyunk – mondja a párterapeuta. – Csakhogy: a partner nem adhat nekünk biztonságérzetet, csak mi magunk. Először azzal kell tisztában lennünk, hogy mit akarunk az élettől. Mire van szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk?” Biztos, hogy a legtöbb esetben nem lehet csupán egyetlen motívumra hivatkozva eldönteni, hogy folytassuk vagy befejezzük-e a kapcsolatot. Ám léteznek olyan „koordináták”, amelyek segítségével tájékozódni lehet. Ha már tudjuk, mit várunk az élettől, érdemes elképzelni pár komoly helyzetet, és feltenni magunknak pár, ezekkel kapcsolatos kérdést. A válaszok nagyjából felvilágosítást adnak arról, hogy jó páros leszünk-e a későbbiekben – és ha igen, milyen terület(ek)en.


El tudom-e őt képzelni jövendő gyerekeim apjaként? Akkor is vele maradnék-e, ha ő nem akar gyerekeket? Vagy mindenáron utódot szeretnék? Nehéz elképzelni, mi lenne, ha valami baj érne bennünket. Nem tudunk egyértelmű igennel és nemmel válaszolni arra vonatkozóan, hogy akkor is mellettünk állna-e a partnerünk, ha elveszítenénk a munkánkat, anyagi nehézségbe kerülnénk, vagy esetleg súlyos betegséggel találnánk szembe magunkat. Viszont a megérzéseink ritkán vezetnek félre bennünket. Hasonlóak-e az életcéljaink, megegyezik vagy hasonló-e az értékrendünk? Vagy inkább én alkalmazkodom a partneremhez és az ő terveihez?

Gyakran világok ütköznek össze – mint például, amikor a férfi természetesnek tartja, hogy leendő felesége a szülés után szögre akasztja majd a hivatását, és amíg fel nem nőnek a gyerekek, kizárólag a családnak szenteli minden idejét, a nő viszont úgy tervezi, hogy egy-két év után visszamegy a munkahelyére. Ezért ebben az összefüggésben egészen fontos az a kérdés is, hogy a pár már egyáltalán beszélt-e arról, hogyan képzelik el a közös életüket. Ugyanis a férfiak a legtöbb esetben nem igénylik azt, hogy a lehetséges jövőről beszélgessenek (a „hisz minden működik” mottóhoz híven).

Nem árt előre „berajzolni” a határokat, hogy időben tudjuk, hányadán is állunk. „Az egyik számára különösen fontos a házasság, a másik viszont elavult intézménynek tartja. Ebben az esetben mindig kényes dolog a kompromisszum, mert a két kívánság túl messze van egymástól” – véli a párterapeuta. Az, hogy illünk-e egymáshoz vagy nem, nem egy állapot, hanem egy folyamatban lévő dolog. Viszont az alap értékrendünkről nem szabadna a másik kedvéért lemondanunk, mert hosszú távon ez boldogtalanná teszi az embert.


Ha nem világos számunkra, mit jelent nekünk a másik, próbáljuk meg elképzelni, milyen is lenne az életünk nélküle. Hiányozna, vagy egészen jól meglennénk? „Ne elégedjünk meg a félmegoldásokkal – mondja a terapeuta. – Akkor maradjunk a partnerünk mellett, ha jól érezzük vele magunkat, és nagyjából megegyeznek a jövőről alkotott elképzeléseink. Nem vezet semmi jóra, ha a másikat hiánypótlóként használjuk.”
Inkább ő, minthogy egyedül legyek – ez az érv soha nem elég egy kiegyensúlyozott, boldog kapcsolathoz!!! A közgazdászok szerint a közös vagyon és a gyerekek növelik a párkapcsolatok stabilitását. Ha a párunk átesett a „próbán”, és el tudjuk vele képzelni elkövetkezendő éveinket, nem marad más hátra, minthogy ez utóbbiak mellett döntsünk. Vele együtt.

„Én azt tanácsolnám mindenkinek, hogy ne legyenek túlzott elvárásaink a házassággal szemben – így a bevezetőben már idézett Martina Rellin. – Tisztában kellene lennünk azzal, hogy a házasság nemcsak pozitív dolgokkal, hanem kockázattal is jár. Aki kész ezt vállalni, és kreatívan áll hozzá a kihívásokhoz, minden bizonnyal boldog lehet.”



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2017.11.25.    5


A marionett bábuk

Oriskó Renáta

A marionett bábuk nap, mint nap magukra csatolják a láthatatlan zsinórokat, hogy mások kedvükre rángathassák őket.

2017.7.24.    13


A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11


Nellie Bly

Busai Hajnalka Lilla

Azaz eredeti nevén Elizabeth Jane Cochran volt az első női oknyomozó újságíró. A leghíresebb Viktória-korabeli nő, tíz napig élt beépülve egy akkori tébolydában.

2017.3.6.    24


Átlagos lányok

Póda Erzsébet

Úgy vagyunk szépek, ahogyan természetesen vagyunk.

2017.2.8.    18


Figyelem, bérszakadék!

Kabók Zita

A franciaországi nők idén úgy döntöttek, felhívják a figyelmet egy időpontra, egy fontos témára.

2016.11.17.    6


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának, mint mondjuk másfél évvel ezelőtt.

2016.10.17.  16    14


Komfortzónában

Molnár Andrea

Mi, emberek, folyton önigazolást keresünk.

2016.9.21.    18