A búcsú


Kiss Adrienn Éva  2014.8.25. 3:47

Azt jelenti, valami véget ér, egy korszak lezárul.

Különös dolog a búcsú. Maga a szó is egyfajta szomorúságot, gyászos hangulatot sejtet. Azt jelenti, valami véget ér, egy korszak lezárul. És legyen szó bármiről is, sosem könnyű.

Ahogy közeledik a búcsú pillanata, a jól megszokott dolgokra másként tekintünk. Az addig unalmas, hétköznapi teendőket szinte szertartás/szerűen végezzük, azt találgatva, hátha ez az utolsó.
Jelentőségteljesen beszélgetünk osztálytársainkkal végzős évünk utolsó napján, még azokkal is, akiket addig szóra sem méltattunk. Fogadkozunk, hogy tartjuk majd a kapcsolatot, ám ezt az ígéretet legtöbbször nem váltjuk be. Mégis, akkor és ott komolyan gondoljuk.

Mikor szakításra kerül sor, egy kicsit mindig újraértékeljük partnerünket, és azokat a kisebb-nagyobb hibákat, melyek tulajdonképpen a kapcsolat megromlásához vezettek. Eljátszunk a gondolattal, mi lenne, ha? Annyira félünk kimondani a végső szót, hogy az utolsó utáni pillanatig próbálunk életet lehelni abba, ami már régen elveszett.

Vagy például azok a beszélgetések, melyeket leendő „volt kollégáinkkal”' folytatunk. Tudjuk, hogy közeleg a búcsú, ezért talán a legellenszenvesebb munkatársak is emberibbnek és kedvesebbnek tűnnek. Előjönnek az őszintébb mondatok, a jókívánságok, a nosztalgiázás, amik mind-mind megnehezítik az elválást.

De bárhogyan is: amikor valaminek búcsút intünk, számos emléktől és érzéstől köszönünk el. Ilyenkor az ember mindinkább megkönnyítené a dolgot, és sokszor inkább visszatáncolna. Ám a könnyebb út nem biztos, hogy a helyes. Így hát azt tanácsolom, legyünk bátrak! Merjünk lépni, merjünk búcsút inteni. Akkor és ott, amikor eljött az ideje.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szuper lesz a napunk!

Kozma Eszter

Coco Chanel legjobb gondolata: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"

2025.2.25.    23


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2024.11.20.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2024.10.30.   


Valakik és tényezők

Póda Erzsébet

Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.

2024.4.18.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.