A bűvös szív


Dráfi Emese  2021.4.19. 17:39

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

A nő, akit a város egyik bolondjának tartottak. Mindenki ismerte, és inkább kikerülte. Látták, ahogy felnő, ahogy az egyre szaporodó apróságait cibálta fel-alá az utcákon, közben mindig beszélt, reklamált, kiabált valakivel. Rövidre nyírt, szőke göndör hajáról, vad tekintetéről, kissé görnyedt tartásáról, ahogy a babakocsit tolta maga előtt, már messziről fel lehetett ismerni.


Az út másik oldaláról figyeltem, mit csinál. Tekintete a kupakokról a nagy szív mellé letett papírtáskára vetődött, ami szintén tele volt kupakkal. Belenézett, elmosolyodott, majd hirtelen elhatározással kivett belőle egyet és a rácson át megpróbálta bedobni a többi közé. De hiába nyomkodta, nem sikerült, mert a rács szűkre volt szabva. Ekkor egy járókelő, aki nyilván nem ismerte, megszólította és megmutatta neki, hogy a szív oldalán van a rés, ahol be lehet dobni. Meglepődött. Nem volt hozzászokva, hogy szépen szólnak hozzá. Csak hümmögött, bólogatott, és amikor a járókelő továbbment, odavitte a papírzacskót a réshez, és lassan, odafigyelve, egyesével elkezdte bedobálni a kupakokat. Arcán újra megjelent a mosoly, de egészen másféle.

És akkor én már nem a gyerekeit cibáló, bolond nőt láttam többé, hanem azt a gyermeket, ami mindannyiunkban ott van, és alig várja, hogy néhanapján előjöhessen belőlünk. Azt a gyermeki ént, ameéy mindig tiszta, ártatlan, játékos és szeretetteljes.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Mi közöm hozzá?

Nagy Csivre Katalin

Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.

2025.12.11.   


Ne mozogj!

Póda Erzsébet

Vajon mindenki tudja, hogy a hagymaaprítás az emberiség néma időrablója?

2025.12.9.   


Ékszerünk: a magyar nyelv

Póda Erzsébet

Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.

2025.11.13.   


Amit az őszben szeretni lehet

Oriskó Renáta

Ősz lett. Szőlőillatos, levélhullatós, kabátba-sálba burkolózós, nyirkos reggeles, hosszú estés ősz.

2025.10.19.    12


Ide nekem a betegségemet! (2)

Póda Erzsébet

Preventív biztosítások lehetséges betegségek esetére, avagy kössünk-e szerződéseket az egészségünk érdekében?

2025.8.11.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2025.7.19.   


Ide nekem a betegségemet! (1)

Nagy Csivre Katalin

Betoppanok a rendelőbe: üres, csöndes és sötét. Netán elnéztem volna az időpontot? Nem. Reggel hét óra, a dátum stimmel.

2025.7.14.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2025.7.8.  1   


A lelkemig hatol

Oriskó Renáta

A női lélek bonyolult és összetett. Érzékeny és átérző, érzéseket beengedő, azokat intenzíven megélő, máskor elutasító, bezárkózó.

2025.7.4.   


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2025.4.22.  2    4


Szuper lesz a napunk!

Kozma Eszter

Coco Chanel legjobb gondolata: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"

2025.2.25.    23


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2024.11.20.