A nyeremény
Piroska néni délutánjai mindig izgalomban teltek.
Ült a tévé előtt, görcsben álló ujjakkal markolta a telefonkagylót, és tárcsázott.
– Sajnos nem ön a hatodik telefonáló. Kérem, próbálja újra!
S ő próbálta. Újra, újra és újra. Minden áldott nap, amíg a pénzéből csak futotta. Hónap elején befizette a számlákat, megejtette a havi nagybevásárlást, kiszámolta a kenyérre valót, majd a megmaradó pénzből játszott. Tárcsázott, várt szorongva, remegve, de eddig soha nem nyert.
– Most pedig figyeljenek! Ha megcsörren a telefonjuk, egyetlen szó bemondásával az önöké lehet az egymillió forint.
Egymillió! Az rengeteg pénz! Mennyi mindenre futná belőle! Venne a lányának egy új biciklit, hogy ne a húszéves rozsdafészekkel kelljen munkába járnia. Az unokáinak egy-egy aranyláncot, hogy felemlegessék, ha ő már nem lesz. Végre rendbe tetetné a háztetőt, hogy ne kelljen esős időben lavórokkal szaladgálnia a beázások után kutatva. S meg tudná venni még a téli tüzelőt is.
Piroska néni legyintett, és elindult a konyhába egy pohár vízért.
Éppen a harmadik kortynál tartott, amikor megcsörrent a telefon.
– Ne szalassza el a lehetőséget! Egyetlen szó, és milliomos válhat önből! Vegye fel a telefont! – harsogta a műsorvezető. – Csak annyit kell tudnia, hogy hívják a kislányt abban a mesében, amiben a hét törpe is szerepel.
Piroska néni ledobta a poharat, s nyolcvan évét meghazudtoló gyorsasággal sietett a telefonhoz. Talán csak megtörténik végre a csoda! Torka összeszorult, keze-lába remegett, szíve majd kiugrott a helyéről. Felkapta a kagylót, és szinte beleüvöltötte a telefonba:
– Hófehérke! Hófehérke! Hófehérke a megfejtés...
Hosszú, döbbent csend volt a válasz.
– Hófehérke és a hét törpe, ez a mese címe – kiabálta újra, hátha nem hallják. Fel sem tűnt neki, hogy a tévében már a reklámblokk ment.
– Szia, nagyi! Jól vagy? – kérdezte ijedten lányunokája.
Piroska néni megtántorodott.
– Persze. Igen, Klárikám. Csak azt hittem, hogy bekapcsoltak a tévéműsorba – hebegte zavartan.
– Akkor most csalódást okoztam! Megint nem lett a tied a főnyeremény – sajnálkozott Klári.
Az idős asszony elmosolyodott.
– De, bizony az enyém lett. Hiszen felhívtál.
Attól a perctől fogva soha többé nem tárcsázta az emelt díjas számot.
Inkább az unokáival beszélgetett.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Szuper lesz a napunk!
Coco Chanel legjobb gondolata: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"
2025.2.25. 23
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.