A tudás hatalom


Nagy Erika  2009.5.18. 16:39

Józsi egy aranyos, huszonéves mackó.

Mikor ott lett volna az ideje, nem tanult, de az idő múlásával egyre jobban érezte a hiányát. S mivel ideje is volt, tanulni kezdett. Azaz, iskolába járt.

Az érettségin olyan volt, mint egy megszeppent kis elsős. Úgy érezte, semmit sem tud, ami igaz is volt, mivel mikor tanulnia kellett volna, mindig közbe jött valami. Megírta szakdolgozatát is, bár nagyon elégedetlen volt az eredménnyel, érezte, nem ez élete legfőbb műve.

Eljött a nagy nap, amikor meg kellett védenie a dolgozatot. Kiöltözött, úgy ahogy illett, s kicsit késve, mint általában mindig, meg is jelent. Mikor kitárult az ajtó, és be kellett lépnie a terembe, inkább hátrafelé ment volna, de nem volt mit tennie, nem volt visszaút. Munkájában a tejtermékekről írt, ami ugye nem tűnik nagyon bonyolult feladatnak. Mármint szerintem, mert Józsi mindent elfelejtett egy csapásra. Ciki volt, ahogy ült, és nem tudott megszólalni. Kérdezni kezdték. A gombóc a torkában egyre nőtt. Úgy érezte, megfullad. Kérlelni kezdték, mondja el, milyen tejtermékeket ismer. És sorolta: tej, tejföl..., vaj..., sajt..., túró... Á, ez az, akkor beszéljen a túróról! S mint egy dedós, csak annyit tudott kinyögni, „Nem szeretem a túrót.”

Ezt a megpróbáltatást viszont a vizsgáztatók már nem bírták cérnával, és nevetni kezdtek. Józsi pedig olyan piros lett, mint egy jól megtermett kakas taraja. Közös erővel kiszedték belőle az információkat, lassan feszültsége is oldódni látszott, és mikor magától tudott újat mondani, kezdett visszatérni az önbecsülése. Azt a gondolatot azonban, hogy szeptembertől újra az iskolapadba üljön, kihessegette a fejéből. Érezte, hogy ezzel a tudással nincs esélye.

Most örül. Annak, hogy legalább ez megvan. Azt pedig, hogy milyen eredménnyel, a kutya sem kérdezi…



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.