Apuka


Póda Erzsébet  2011.7.9. 8:29

Szünidei apa-gyerek játék a forró kisvárosi játszótéren.

A pilledt szülők, nagyszülők és bébiszitterek az árnyas lombok alatt kávéznak, kóláznak vagy fagyiznak, míg az izgága csemeték a hintákon és mászókákon, vagy a poros futball-, kézi- és kosárlabdapályán játszanak zajosan, felszabadultan.

Aztán a szülők felkapják a fejüket, mert meglepő fordulat áll be a megszokott hétköznapi kisvárosi idillbe. Egy apuka foglal helyet a rugós lovacska melletti rugós zebrán. A lovacskán a kisfia "üget" -- előre-hátra dől, miközben hangosan biztatja a paripát a gyorsabb ütemre. Az apuka nem zajong, ő csendben, átszellemült arccal rugózik. Néhány hosszú perc múltán a hátam mögött ülők aggódni kezdenek: vajon meddig bírja a gyerekek csíkos barátja a gyűrődést, kibírja-e egyáltalán a nem őrá méretezett lovast? Fennáll ugyanis a 80/20-as szabály: az apuka súlya és a rugós zebra tömege körülbelül ilyen arányban van egymással... (A zebra vesztére!)

Az apukát nem érdeklik a "húúúk", a felszisszenések meg a gúnyos megjegyzések: ő zavartalanul zebragol tovább. A poros játszótér most szavannává változik, forró szél süvít a füle mellett, az oldalsó hárs hirtelen felveszi a majomkenyérfa szerepét, a gyerekzsivaj helyett az afrikai mezők hangjai töltik meg a teret. A rugós zebra hősiesen rúgja a szavanna porát. Előre-hátra, előre-hátra...

Az apuka arca egyre átszellemültebb.

Nem ő unja meg a játékot, hanem a kisfia. Leszáll a fekete lovacskáról, apja mellé áll és arra kéri, most már menjenek focizni. Az apuka egy ideig nem válaszol, csak himbálózik előre-hátra... A kisfiú megrázza apja trikóját: "De apúúú, menjünk focizni!" Az átszellemült arc egy pillanat alatt visszazökken a valóságba. Az apuka nagy nehezen leszáll a zebráról, megfogja kisfia kezét, és átmennek a bekerített sportpályára, labdát szereznek maguknak és focizni kezdenek.

Az apuka szalad és cselez, felméri a terepet és kapura rúg. Bosszankodik, elveszíti, majd újra magához szerzi a labdát. Megint szalad és megint cselez, felméri a terepet és kapura rúg. Arcára ismét kiül az az átszellemült kifejezés. Izzad, homlokát törölgeti, de jó focistához méltón egy pillanatra sem áll meg. Most ő Puskás Öcsi, Pelé, Gomez, Xabi Alonso vagy Messi...

Nem ő unja meg a játékot, hanem a kisfia. Megáll a pálya szélén: "Apúúú, másszunk fára!"

Az apuka nagy nehezen abbahagyja a játékot, megfogja kisfia kezét, és a magas, árnyas, ágas-bogas fák felé indulnak...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    4


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4