Az élet a tét
Minden szülő rémálma, hogy gyermeke erőszak áldozata lesz, vagy hogy akarva-akaratlanul az alkohol, a kábítószer rabjává válik.
Sajnos egyre többen vannak azok, akik vállalva a korai, értelmetlen halált, meggondolatlanságból vagy csupán vagányságból a bódulat rabjává válnak. A legtöbb szülő ebből annyit vesz észre, hogy gyermeke magába fordul, s eltűnik a vidámság a szeméből. Egyik nap jó a kedve, másnap viszont teljesen magába roskadva ül a szobájában. Egy idő után az iskolai előmenetele vészesen leromlik, agresszív lesz, a drog közismert emberpusztító hatása szemmel láthatóvá válik.
Azaz csak az a szülő veszi ezt észre, aki nem a saját gondjaival, problémáival van elfoglalva. Aki lehet, hogy néha túlságosan aggódónak látszik, s ezzel a gyermeke agyára megy, de a szülőt csak a jó szándék vezérli. Meg a gyermeke iránt érzett szeretete és aggodalma. Ezt a gyerek általában nem így érzi, azt gondolja, a szülő rátelepedik, fojtogatja, nem hagyja kibontakozni, barátkozni. Azt már nem látja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a szülő, mivel van élettapasztalata, kiszúrja a rossz társaságot. A felszín mögé néz és lát. Lehet, hogy néha túloz, túlságosan félt, akkor is veszélyt lát, farkast kiált, ha nincs, de ez természetes. Addig örüljünk, amíg ilyen szülővel vagyunk egy fedél alatt! Nem úgy, mint Zoli, akinek édesanyja alig volt otthon, két műszakban dolgozott, így nem is látott semmit. Amikor pedig láthatott volna, az éppen aktuális barátjával tervezgette az édes együttléteket. Amikor tudatosult benne, hogy fia a drog rabja lett, csemetéje akkora adósságot halmozott fel, hogy kénytelen volt a nehezen megszerzett lakását egy egérlyuknyira cserélni, hogy megmentse fiát hitelezői vasöklétől és a további bonyodalmaktól. S még most sem lélegezhet fel, hiába volt az elvonó, tanácsadó, már nem tud feltétlenül bízni gyermekében.
Fiatalok! Van élet az ajzószerek nélkül is. Nem az a megoldás a bajra, problémára, hogy holmi katikat, mariskákat kergetünk. Nem kell a gondok elől a lassan, de biztosan ölő drogokhoz nyúlni! Nem kell a fejet a homokba dugni! Mindenre van megoldás. Mindenből van kiút. Csak meg kell keresni...!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.