Az élet legszebb érzése


Nagy Erika  2008.2.20. 19:55

Nem emlékszem, vagy csak rég volt és elfeledtem?

Nem tudom, de szerintem az életemből kimaradtak az óvodás és kisiskoláskori szerelmek, vagy legalábbis nem hagytak mély nyomot bennem.

A kamaszkor azonban mindenért kárpótolt, jó volt tininek lenni, s várni a májust, mert igen, én hittem hogy ebben a hónapban nem kerüli el az embert a szerelem. Valentin-nap? Nem is hallottunk róla. A szerelmesek napja csak később szivárgott be a köztudatba. A szerelem időtlen idők óta az ember életének egyik legfontosabb élménye, és az egyik legszebb érzése.

Érzi ezt Viktória és Gábor is, akik osztálytársak, és nem titok, hogy dúl közöttük a szerelem. Hónapok óta, töretlenül. Gábor február 14-én ajándékkal lepte meg barátnőjét, mely cselekedetével nagyobb örömöt nem szerezhetett volna a lánynak.

Látva Viki boldogságtól ragyogó arcát, amikor Gáborról beszél, elgondolkodtam. Mégpedig azon, hogy ezek a mai gyerekek mások, mint mi voltunk. Sokkal érettebbek. Mintha úgy születnének. Emlékszem, hogy amikor annyi idős voltam, mint Viktória, még hittem a gólyamesében. Hittem, hogy az a fura szerzet, aki decemberben ajándékot osztogat, az valóban a Mikulás. Csak azt nem értettem, hogy bátyám és nővérem miért pukkadoznak a nevetéstől, és miért beszélnek pajkosan a jóságos, öreggel. Viszont büszke voltam arra, hogy én kaptam tőle a legtöbb ajándékot. Hittem, hogy a csukott ablakon keresztül a Jézuska csempészi be a várva várt meglepetést az alá a fa alá, melyet minden évben közösen öltöztettünk ünnepi díszbe. És hittem mindent, amit a mai gyermekek már nem hisznek. Más világot éltünk. Hogy jobbat-e vagy rosszabbat, nem tudom.

Kimaradt az életünkből a számítógép is, viszont az utca gyermekektől hemzsegett, és olyan játékokkal kötöttük le magunkat, melyeken a mai aprónép már csak nevetni tud. Mert melyik gyermek ismeri ma a „pilickézést“, a „csöközést“, az „adj király katonát“, vagy akár a „város, állat, tárgy, név, növény “ játékokat. Szép idők voltak! Tudtunk közösen, tiszta szívből játszani, majd majszolni a cukorral megszórt vizeskenyeret, vagy akár a zsenge hagyma zöldjével gazdagon megrakott zsíroskenyeret. Pazar lakomák voltak, olyanok, amilyeneket a mai gyermek már csak fanyalogva kóstolna meg. Sajnálhatják.

Visszatérve a két fiatal szerelmeshez, Viki most bajban van, mert Gábor megbetegedett. Nem láthatja, nem szólhat hozzá, ráadásul a jövő héten még szünet is van az iskolában. Levelet írt, mégpedig szerelmeset, és fogadta, hogy átadja a fiúnak. Meg is teszi. Tudom, mert ismerem. Ő az én egyetlen unokám.

Ja, és már hét éves lesz!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1