Barátnő
Talán úgy negyvenes lehet. Szép, ápolt, nagyon csinos.
A kávéházi fotelben ül, testhez simuló ruhájában, időnként egy kis tükörben megnézi magát. Közben egyfolytában panaszkodik a mellette ülő sokkal szerényebbnek tűnő (talán) barátnőjének. Szóba kerül a munkahely: hogy a kolléganők kiállhatatlanok, irigykednek rá. Hogy nincs egy ember a világon, akiben megbízhatna: hét év alatt három barátnője hagyta faképnél. Hogy a férje egy unalmas és kiállhatatlan alak. Húsz éve élnek együtt, de olyanok, mint a tűz és a víz. Nem is csoda, hogy többször is megcsalta. Hét éve először, amikor is viszonyt kezdett az egyik kollégájával. A férje utálatos, naphosszat dolgozik, csak egy dolog létezik számára: a munka. Hogy ő mennyire, de mennyire unja magát. Nincs kivel beszélgetni, nincs kivel szórakozni. De most itt ez az új szerelem!
Milyen szerelem? – áll meg a (talán) barátnő kezében félúton a kávéscsésze.
Hát az új kolléga, fiatal, erős, okos, energikus, művelt. Naphosszat tudnának beszélgetni, ha a kolléganők nem intrikáznának. Otthagyom a férjem – jelenti ki hirtelen a csinos negyvenes. – Már kétszer elköltöztem tőle, itt az ideje, hogy végleg elhagyjam. Nyugtatókon és altatókon élek. Nem bírom tovább!
Miért nem kéred pszichológus segítségét, kérdezi a (talán) barátnő és a félúton megállt csészét visszateszi az asztalra.
Máris jön a válasz: -- Úgysem ért meg. Mit tudhat a pszichológus, lepipálom a tudásommal: elvégeztem több ezoterikus tanfolyamot is. A férjem még mindig azt hiszi, a meleg otthon, a háztartásban való segítés, az elegendő pénz engem boldoggá tesz. Egy társ tenne boldoggá, akivel lehet szórakozni, lelkizni, mert évek óta nem beszélgettem senkivel. A férjemet csak a gyakorlati dolgok érdeklik, ami az élethez kell. Nem figyel rám. Hát ettől szenvedek! Kiművelt vagyok pszichológiából, értem, mi miért van. De a dolgok nem tőlem függenek, és nem fogadom el, hogy nekem kéne megváltoznom!
És tovább beszél, és mindenkit hibáztat.
A (talán) barátnő már nem szól, nem kérdez: tudja, semmi értelme. A kávéját csöndben megissza, tekintete el-elréved. Már most tudni lehet, ha eddig barátnő is volt, nem lesz az sokáig.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6
Advent van
Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.
2022.12.2.