Citerás koromban
„Tiszta rozmaringszál ez az erdő, ez az erdő...”
Húsz évvel ezelőtt és ma is ugyanúgy búgnak a citerák a falusi kultúrház ácsolt színpadán. Utazásokra, sikeres előadásokra és éjszakába nyúló próbákra emlékezni jó!
Nem tudom, miért kezdtem el citerázni, talán az unokatestvérem Béla unszolására, aki jól érezte magát a kis csapatban, és minden élménybeszámolója felért egy lelkes toborzással. Az éneklőcsoportban a férfiak és asszonyok többsége idősebb volt nálunk, bolondos muzsikusoknál. Jól megvoltam a hat fiúval, a kedvemért tiszta inget vettek fel az esti próbára, és a jóféle hazai kortyolgatása közben is ügyeltek arra, nehogy valamelyikük alaposan felöntsön a garatra. Jóskát és Gyurkát különösképpen kedveltem. Az egyik a csapat vezetője, a másik pedig a lelke volt. Egyikkel a karnagyi munkáról, az új repertoárba illő mátyusföldi dalokról, másikkal a hitről beszélgettünk a próbák közti szünetben. Csabi olyan pék volt, aki látott már egy teremnyi mazsolát és egy kamrányi pucolt diót. Öntörvényű legényként akkor érkezett a próbára, amikor neki tetszett, és csak addig maradt, amíg meg nem bántotta valaki. Egyszer mesélt arról, hogy szabadidejében citerákat farag a fészerben. Nincs is szebb annál, mint amikor a Vág partján felnövő, zúgó lombú fák ismét dalra fakadnak a húrokat pengetők tenyere alatt.
Lajos bá´ról még nem is szóltam: a jóságos öreg egyszer csodaszép könyvet kapott ajándékba, ám a hazafelé úton a fejünk fölött lifegő vénséges poggyászháló szétszakadt, és a súlyos olvasmány betörte a fejét. Az élet dolgaiba mindig ő avatott be. Jóságos nagyapja volt a fiatal csapatnak. Ma már az angyaloknak muzsikál...
Nyers, tiszta világba buszoztam esténként, amikor citerapróbákra indultam a városból „...Mondd meg édes rózsám, kit szerető, kit szerető.”
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Menedék
Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...
2021.9.28.
Látszatvilág
Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.
2021.8.22.
Ne gyere közel!
A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.
2021.5.11. 1
A bűvös szív
Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.
2021.4.19.
Karácsonyi adok-kapok
Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.
2020.12.17. 17
Monitor
Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.
2020.10.15.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2020.10.5. 2
Átverés vagy valóság?
Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...
2020.9.9.