Citerás koromban


Száz Ildikó  2012.10.24. 5:05

„Tiszta rozmaringszál ez az erdő, ez az erdő...”

Húsz évvel ezelőtt és ma is ugyanúgy búgnak a citerák a falusi kultúrház ácsolt színpadán. Utazásokra, sikeres előadásokra és éjszakába nyúló próbákra emlékezni jó!

Nem tudom, miért kezdtem el citerázni, talán az unokatestvérem Béla unszolására, aki jól érezte magát a kis csapatban, és minden élménybeszámolója felért egy lelkes toborzással. Az éneklőcsoportban a férfiak és asszonyok többsége idősebb volt nálunk, bolondos muzsikusoknál. Jól megvoltam a hat fiúval, a kedvemért tiszta inget vettek fel az esti próbára, és a jóféle hazai kortyolgatása közben is ügyeltek arra, nehogy valamelyikük alaposan felöntsön a garatra. Jóskát és Gyurkát különösképpen kedveltem. Az egyik a csapat vezetője, a másik pedig a lelke volt. Egyikkel a karnagyi munkáról, az új repertoárba illő mátyusföldi dalokról, másikkal a hitről beszélgettünk a próbák közti szünetben. Csabi olyan pék volt, aki látott már egy teremnyi mazsolát és egy kamrányi pucolt diót. Öntörvényű legényként akkor érkezett a próbára, amikor neki tetszett, és csak addig maradt, amíg meg nem bántotta valaki. Egyszer mesélt arról, hogy szabadidejében citerákat farag a fészerben. Nincs is szebb annál, mint amikor a Vág partján felnövő, zúgó lombú fák ismét dalra fakadnak a húrokat pengetők tenyere alatt.
Lajos bá´ról még nem is szóltam: a jóságos öreg egyszer csodaszép könyvet kapott ajándékba, ám a hazafelé úton a fejünk fölött lifegő vénséges poggyászháló szétszakadt, és a súlyos olvasmány betörte a fejét. Az élet dolgaiba mindig ő avatott be. Jóságos nagyapja volt a fiatal csapatnak. Ma már az angyaloknak muzsikál...

Nyers, tiszta világba buszoztam esténként, amikor citerapróbákra indultam a városból „...Mondd meg édes rózsám, kit szerető, kit szerető.”



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1