Elég az önsajnálatból!

Faar Ida 2014.1.8. 4:13

Úgy érzi, becsapták, ellehetetlenítették, megalázták? Visszaéltek a bizalmával? Elvesztette a hitét az emberekben?

Fáradt, szomorú, lehangolt, a sebeit nyalogatja? Ne tegye! Elég legyen az önsajnálatból, lépjen végre ki az életbe! Hisz az túl rövid ahhoz, hogy szomorkodással vesztegesse el az értékes perceket. Rázza meg magát! Hogyan? Íme, néhány boldogító tipp!

• Felejtés - ha folyton a fájdalmas emlékeken zakatolnak a gondolatai, természetes, hogy képtelen lesz felülemelkedni a problémákon. Lassan, fokozatosan engedje el ezeket az emlékképeket, felejtse el őket, és ne hagyja, hogy megmérgezzék a hangulatát!

• Felidézés - bányássza elő az örömteli eseményeket a lelke mélyéről! Bármit, ami akkor is, és most is, örömmel és elégedettséggel tölti el. Ne mondja, hogy nem volt ilyen, ne értékelje le a múltat!

• Döntés - döntse el, hogy ezek után miként akar élni: befelé fordulva, megkeseredetten, átszenvedve élete hátralévő évtizedeit, vagy kimászva a letargiából, pezsegve, lüktetve a világgal, annak szerves részét képezve...

• Türelem - jó ha tudja, mindenhez idő kell! Legyen türelme kivárni a dolgokat, érlelődni az eseményeket! A kapkodás, a „nekem azonnal boldognak kell lennem” frázisa nem jön be. Vagy, ha mégis, rövid távra szólnak, és mélyebb gödör követi őket, mint eredetileg volt.

• Csodálkozás - mire felnövünk, sajnos elfelejtünk rácsodálkozni az élet szépségeire. Még a borongós idő is szép, ha úgy állunk hozzá. Vegye észre a mindennapok csodás pillanatait, élvezze, hogy él, élhet, érezhet, láthat, szagolhat, hallhat, tapinthat!

• Erő - merítsen erőt azokból, akik ön mellett állnak! Ne legyen szégyenlős, bátran fogadja el a segítségüket, hisz együtt minden könnyebbé válik. Beszélgessenek, mondja ki a félelmeit, aggodalmait – meglátja kimondva már nem is olyan szörnyűek, mint hitte.

• Elterelés - terelje el a figyelmét a problémákról! Végezzen olyan munkát, ami leköti a fölös energiáit! Ez eleinte nem lesz könnyű, de idővel nagyon jó terápiája a lelki fájdalmaknak.

Elég az önsajnálatból! Merjen végre élni!