Elég az önsajnálatból!
Úgy érzi, becsapták, ellehetetlenítették, megalázták? Visszaéltek a bizalmával? Elvesztette a hitét az emberekben?
Fáradt, szomorú, lehangolt, a sebeit nyalogatja? Ne tegye! Elég legyen az önsajnálatból, lépjen végre ki az életbe! Hisz az túl rövid ahhoz, hogy szomorkodással vesztegesse el az értékes perceket. Rázza meg magát! Hogyan? Íme, néhány boldogító tipp!
• Felejtés - ha folyton a fájdalmas emlékeken zakatolnak a gondolatai, természetes, hogy képtelen lesz felülemelkedni a problémákon. Lassan, fokozatosan engedje el ezeket az emlékképeket, felejtse el őket, és ne hagyja, hogy megmérgezzék a hangulatát!
• Felidézés - bányássza elő az örömteli eseményeket a lelke mélyéről! Bármit, ami akkor is, és most is, örömmel és elégedettséggel tölti el. Ne mondja, hogy nem volt ilyen, ne értékelje le a múltat!
• Döntés - döntse el, hogy ezek után miként akar élni: befelé fordulva, megkeseredetten, átszenvedve élete hátralévő évtizedeit, vagy kimászva a letargiából, pezsegve, lüktetve a világgal, annak szerves részét képezve...
• Türelem - jó ha tudja, mindenhez idő kell! Legyen türelme kivárni a dolgokat, érlelődni az eseményeket! A kapkodás, a „nekem azonnal boldognak kell lennem” frázisa nem jön be. Vagy, ha mégis, rövid távra szólnak, és mélyebb gödör követi őket, mint eredetileg volt.
• Csodálkozás - mire felnövünk, sajnos elfelejtünk rácsodálkozni az élet szépségeire. Még a borongós idő is szép, ha úgy állunk hozzá. Vegye észre a mindennapok csodás pillanatait, élvezze, hogy él, élhet, érezhet, láthat, szagolhat, hallhat, tapinthat!
• Erő - merítsen erőt azokból, akik ön mellett állnak! Ne legyen szégyenlős, bátran fogadja el a segítségüket, hisz együtt minden könnyebbé válik. Beszélgessenek, mondja ki a félelmeit, aggodalmait – meglátja kimondva már nem is olyan szörnyűek, mint hitte.
• Elterelés - terelje el a figyelmét a problémákról! Végezzen olyan munkát, ami leköti a fölös energiáit! Ez eleinte nem lesz könnyű, de idővel nagyon jó terápiája a lelki fájdalmaknak.
Elég az önsajnálatból! Merjen végre élni!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.