Ezek a mai fiatalok!


Fülöp Éva  2005.9.22. 20:07

Az alábbi írásban fiatal kolléganőnk még fiatalabb korosztállyal való találkozásának tapasztalatait jegyezte le.

Az első iskolai napon felfigyeltem arra, hogy rengeteg fiatal maradt a városban délutánra is. Elgondolkodtatott az, amit láttam. Volt néhány csoport, akik nem messze egymástól, de azért tisztes távolságban telepedtek le a város központjában.

A szemközti padra négy fiú ült le, láthatóan unatkozva. Menő, divatos ruha volt rajtuk, a hajuk bezselézve, arany lánc lógott a nyakukban. Unatkoztak, alig szóltak egymáshoz, néha köptek maguk elé, gondolom ez ilyen mácsós dolog lehet -- elég undorító egyébként.

Amikor beszéltek, azt kívántam, inkább maradtak volna csendben. Nem messze tőlük egy háromfős lánycsapat vert tanyát a padon. Divatos ruhában, hasuk és derekuk fedetlenül, látványos ékszerekkel díszítve, hajuk gondosan igazítva a utolsó divat szerint. Láthatóan a másik padon ülő fiúk miatt voltak itt és ők is látványosan unatkoztak, bár több beszélgetést hallottam arról az oldalról. Ekkor kezdtem kétségbeesni, hogy hát ezek lennének a mai fiatalok, ilyen életet fog élni az én lányom is, itt ül majd kicicomázva, és üres beszélgetéseket fog folytatni?

Jaj, csak azt ne, gyorsan körülnéztem, kerestem a többi fiatalt és találtam is még egy csoportot. Ők biciklin érkeztek, a fűre ültek egy körbe, láttam egy-két gitárt és néha egy lelkes amatőrt, aki megpengette a húrokat. Ezek a srácok, vegyesen lányok és fiúk, farmerban és általában valamelyik rockegyüttest ábrázoló pólóban voltak. A hajuk is csak az aktuális lázadó trend szerint volt igazítva. Nagy megkönnyebbülés volt ez a számomra. Mivel a pici lányomat is érdekelte a gitár meg a sok srác, aki a fűben ül, közelebb kerülve hozzájuk hallottam, hogy zenéről beszélgetnek.

Annak idején, mikor középiskolás voltam, én is hasonló elveket vallottam: rockot hallgattam, Kerouac-ot olvastam, verseket írtam és fittyet hánytam a divatra. Örülök, hogy még ma is vannak gyerekek, akiket nem csak a külsőségek érdeklik, hanem próbálják megtalálni saját lelkükhöz a kulcsot.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1