Fuss, én utolérlek!


Póda Erzsébet  2004.10.26. 13:44

Embernek, kutyának egyaránt szüksége van a mozgásra. És persze, mindenki ott mozog, ahol tud…

A városi ember például a konditeremben tornázik, úszni jár, vagy az iskolai sportpályákon kocog. A városi kutya a lakótelepen vagy rozoga kerítésű iskolai sportpályákon mozgatja meg végtagjait. A vidéki ember (ha sportra adja a fejét) a kanálisok partján, erdőben kigyúrt ösvényeken fut. A vidéki kutya – persze ha nem házőrző korcsnak született --, ugyanott.

Az egyszerű halandó tehát, némi lelki felkészülés után, kocogni megy. A kutyát szintén futkározni viszi a gazdája -- ugyanoda. Míg a sportkedvelő kocog, a kutyatartó cigarettára gyújt, és szabadjára engedi borjúnyi kutyáját. A kutyán se póráz, se szájkosár. Kicsit körülnéz, majd látja: nicsak, itt vidámkodnak! Nyomban hancúrozni támad kedve, és üldözőbe veszi a gyanútlan kocogót. A kocogás versenyfutássá növi ki magát – egy ideig elöl fut az ember, utána a kutya, majd egy huszárvágással változik a helyzet! A kutya a futóra veti magát, hatalmas mancsait a vállára csapja – és nincs menekvés! A gazdi kifújja a füstöt, és nevetve kiáltja oda:
-- Nem kell félni, nem harap!
-- De hiszen már a trikómat rángatja! És igenis vigye innen a kutyáját!
A kutyatartó megsértődik. Válogatatlan szavakat vág a kocogó fejéhez, majd lassan odaballag borjújához, ami már rendesen benyálazta az áldozat képét és megtépázta a ruháját. Türelmes hangon beszéli rá a dögöt, hogy hagyja már abba a hülyéskedést, aztán megvakargatja a füle tövét, és elvezeti onnan. Persze azért meg nem állja, hogy nem túl hízelgő jelzőkkel illesse a szerencsétlen mozgásimádót.

Nem is kétséges, ki a bűnös és ki az áldozat ebben a felállásban. De vajon mi vezetett odáig, hogy az ember embertársa fölé helyezi a kutyáját? Ilyen rosszá változott volna a világ?
És talán ma már a mondás is fordítva érvényes -- nem a kutya az ember barátja, hanem az ember lett a kutyáé?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    15


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2