Gazdag vagyok


Bányai Ilona  2013.5.10. 4:15

Az élet kereke forog: egyszer fent, egyszer lent.

Szerencsés ember az – ha van ilyen egyáltalán –, akinek az életében nincsenek hullámvölgyek. A sors, a legnagyobb játékmester, olyan váratlan helyzeteket produkál, amilyeneket el sem bírnánk képzelni. Betegség, csalódás, veszteség, bánat; mind-mind elérhet valamennyiünket.

Ilyenkor az első gondolat: miért? És a válasz nem mindig nyilvánvaló.

Gyermekkoromtól nyitott, érdeklődő a természetem. Könnyen barátkozom, mindenkit szívesen meghallgatok, igaz, ezzel sokan vissza is éltek. Nem bántam, mert tényleg érdekelnek az emberek, és ezt az őszinte érdeklődést legtöbben megérzik és viszonozzák. Előfordult, hogy frissen hozzánk került kolléganő pár óra után élete legfőbb problémájára kért tanácsot tőlem. A munkanélküli, válófélben lévő, perben álló, problémával küszködő rokonok, kollégák, szomszédok, ismerősök mindig megtaláltak. Meghallgattam a bajaikat, aztán igyekeztem a tőlem telhető legjobb tanácsot adni. Amit vagy megfogadtak, vagy nem. Legtöbbször már az is elég volt, hogy valakinek elmondhatták. Ha esetleg segíteni is tudtam, az már külön öröm volt.



Volt olyan ismerősöm, akinek óvodás kisfia, amint meghallotta, velem beszél az anyukája, hozta neki a telefonhoz a kissámlit, mert tudta, hogy hosszú beszélgetés lesz… Gyakran megfordult a fejemben, hogy ha én szorulnék fizikai vagy lelki segítségre, vajon találnék-e?

Aztán eljött az a nap Ültem a számítógép előtt, telefonnal a kezemben, és nem tudtam, kit hívjak. Bepötyögtem egy számot: régi kolléganőmét, akit pályáján segítettem, és akivel évekig együtt jártunk színházba, koncertekre. – Jaj, ne is mondd, nem bírom hallani se! Majd beszélünk – Puff! Hát, ez talán nem volt igazi barátság. Igaz, később többször telefonált, próbált elhívni ide-oda, de az akkor már nem számított.

Következő szám: gyerekkori barátnőmé, még a szülővárosomból. Statisztáltam első házasságkötésénél és második válásánál, belevont gyermeknevelési problémáiba és párkeresési próbálkozásaiba. – Most sietek, mert kirándulni megyünk a klubbal! Majd a jövő héten ugorj fel, ha erre jársz! – Ez se jött be.

Mint ahogy a harmadik, negyedik és a sokadik sem.

Aztán egyszer csörgött a telefonom. Egy nem túl régi ismerős hívott: – Hallottam, mi történt. Jól vagy? Tudok valamiben segíteni? – Ez aztán a meglepetés! A sok csalódás, majdnem-barát után egy igazi érdeklődő, segítőkész ember! Kicsit javított a kedvemen.

Aztán ahogy az idő telt, lassan-lassan előkerültek az igaziak: a húsz évvel ezelőtti íróasztal-szomszéd. Egy másik gyerekkori barátnő, akivel tíz-tizenkét évesen elszöktünk a szomszéd faluba, szívrohamot hozva szegény szüleinkre. Párom fiatal munkatársnője, aki bajban-betegségben mellettünk állt, és családjának fogadott minket. És persze a régi haver, akivel harmincegynéhány éve, tini korunkban könyveket cserélgettünk, és írásokat elemeztünk.

Nem jutottam általuk álláshoz, pénzhez, egzisztenciához. Azt kaptam tőlük, amire mindenekfölött szükségem volt: együttérzést, jó tanácsot, önbizalmat és szeretetet. Értelmet a mindennapoknak és hitet, hogy legyen erőm folytatni, és, ha kell, újrakezdeni az életemet.

Azt hiszem, gazdag vagyok.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.