Hátborzongató
Nem mondok újat azzal, hogy a puha, selymes bababőr érintése, simogatása semmihez sem fogható érzés.
Azzal sem, ha azt mondom, hogy a picik bőre különösen érzékeny, és hogy a bőrük ápolása nagy figyelmet igényel. Csodás érzés tölt el bennünket, ha hozzájuk bújhatunk, ha magunkba szívhatjuk az illatukat.
Az interneten terjed egy fotó, amelyen egy pici baba látható elcsúfítva, éktelenül erős sminkkel. Úgy néz ki rajta, mint egy utcalány. Igaz, hogy az anya úgy magyarázta a tettét, hogy nem érte festék a baba bőrét, csak egy sminkes applikációt használt, és nem kislányról van szó, hanem fiúról. Ez, ha igaz, talán még sokkal rosszabb. Kitenni egy pici gyereket annak, hogy interneten csámcsogjanak fotóin, amelyeken úgy néz ki, mint egy bányarém, az igazán elvetemült cselekedet. Ráadásul maga az anya teszi ezt, az az ember, aki kilenc hónapig várt az érkezésére, aki világra hozta, s az lenne a feladata, hogy gyermekét óvja, védelmezze.
A héthónapos gyermek nem tud tiltakozni, nem fogja fel, ami körülötte zajlik. Kiszolgáltatott. Egy unatkozó, elmebeteg, anyának nem nevezhető nő kiszolgáltatottja. Lehet, sokan most felkapják fejüket, hogy ez azért túlzás. Még az is lehet. Maradi vagyok, vállalom a következményeket. Tudjuk, hogy ma már más gyermeknevelési trend uralkodik, mint akkor, amikor mi, vagy a gyermekeink születtek. Azt nem mondanám, hogy jobb, csak azt, hogy más. Minket a hagyományok, ösztönök vezéreltek, a mai anyukák többségét pedig a könyvből vett tanácsok. Nem tisztem eldönteni, hogy melyik a jó, melyik a rossz, de van véleményem, amit most magamban tartok. Azt viszont tudom, hogy hatalmas düh volt bennem a sminkes fotók láttán. Annyira, hogy ha előttem teremne az az elvetemült anya, szeretném kiélni rajta a szadista hajlamaimat. Eddig nem tapasztaltam, hogy van bennem ilyen késztetés, lehet, hogy nincs is, de ha véletlenül mégis, akkor az fájdalmas lenne.
Nem, nem esnék neki, egy ujjal sem nyúlnék hozzá. Nem tépném meg a haját sem, az ujjait sem szorítanám satuba. A saját fegyverével támadnám meg. Ő már felfogná, hogy mi történik vele. Remélem.
Forrás: imgur.com/gallery/okC51
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Szuper lesz a napunk!
Coco Chanel legjobb gondolata: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"
2025.2.25. 23
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.