Karácsony-láz


Sábitz Katalin  2007.12.8. 21:40

Mikor mondják azt Amerikában, hogy „I do the bevásárlás”?

rá, hogy mikor? Vagyis nem, nem ez érdekel! Hanem inkább az, hogy mi, a gazdag szókincsű magyar nyelvünkkel, miért használunk olyan torz és idétlen szavakat, mint például a shoppingolni. Még csak értelme sincs! Bevásárlásolni? Tiszta őrület!

A minap a rádióban a karácsonyi előkészületekről volt szó, és ekkor vágott fejbe ez a kifejezés. Régóta hallani már, de ezúttal nagyon felbosszantott. Két ok miatt is: az egyik inkább nyelvészeti kérdés. A másik pedig az, hogy ma már nem lehet a karácsonyról úgy beszélni, hogy ne hangozna el valamilyen formában a pénzköltés. Olyan ez, mintha a karácsony csupán egy lecsupaszított pénz-áru-csere tranzakcióvá sorvadt volna. A hagyomány teljesen eltűnni látszik, és vele a hagyományos szándékok is. Mert felmenőink idejében még várakozásról beszéltek meg betlehemes játékról, meghitt családi együttlétről, gyertyagyújtásról, békéről, szeretetről, bensőséges ünnepről.

Mára, úgy érzem, az örömszerzés domborodott ki a célok közül, ami nem is lenne baj. A baj ott kezdődik, amikor mindenki túl akarja licitálni a másikat, és a flancosabbnál flancosabb ajándékokra már-már tébolyultan veti rá magát, és boltból boltba rohan, és ebben a görcsös igyekezetben pont a lényeg sikkad el. A mézeskalácsot és a bejglit végül készen kell megvásárolni, az ajándékokat meg – lehetőség szerint – a nagyobb áruházakban csomagoltatjuk be, és megvesszük a műfenyőt műhóval és műdíszekkel, és egy Mennyből az angyalnyi időnk sem marad szeretni.

Az időnkből és az energiánkból már nem futja az éjféli misére meg a betlehemesre, és tulajdonképpen magára az ünnepre sem. Elégnek a csillagszórók, elfogynak a szaloncukrok, és mi ott állunk fáradtan és üresen az összegyűrt csomagolópapírok halmán, és már megint nem akarjuk elhinni: Vége, ennyi volt? Hát ezért güriztünk egész decemberben?

Igen, sokaknak tényleg csak ennyi volt. Igen, például azoknak, akik halloween partyt rendeznek október végén, és Valentin-napot februárban, de fogalmuk sincs, mondjuk, arról, hogy mit neveztek a nagyszüleik Adventnek. Nincs is idejük ezen töprengeni, hiszen kóros shoppingolás-lázban égnek.

Azt hiszem, jó figyelmeztetés volt ez a rádióadás, és még éppen időben fejbe koppintott. Ha tudatosítjuk azt, hogy kinek mi a fontos a karácsonyban, akkor tudatosan tudunk készülni rá. Én szeretném magam sütni és díszíteni a mézeskalácsot, magam csomagolni az ajándékokat, amiket – ha sikerül – magam készítek el.

És szeretnék az ünnepre figyelni, és őszintén írni a képeslapokra: Áldott, békés karácsonyt kívánok!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Valakik és tényezők

Póda Erzsébet

Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.

2024.4.18.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.