Kereslet
Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.
Lehet délelőtt, délután vagy este – mindig ott van valamelyikük. Néha csak egy, néha kettő, vagy öt. Persze szürkület után már többen is. Ugyanazok a mozdulataik: cipőjük orrával unottan rugdossák a földet, egyik kezükben (talán marihuánás) cigaretta. Arcuk vastag sminkréteg mögött, tekintetük kifürkészhetetlen. Várják a „klienseket”.
Kezdetben azt próbáltam találgatni, vajon hány évesek lehetnek, honnan jöttek, miért kerültek ide, mi járhat a fejükben? Talán sokan kábítószeresek közülük, talán néhányan nem. Időnként sajnáltam őket, máskor nem érdekelt, miért flangálnak itt. De azért fel-felbukkant néhány gyötrelmes kép az agyamban, még ha bármilyen váddal is illetnek. Igen, mindenki azt kezd az életével, amit tud. Csak, ki tudja miért, tényleg szánakozom azokon a szerencsétleneken.
Egyikük, egy szexi széplány, a legtöbbször ciklámen színű csíkos zoknit visel és ugyanilyen színű bugyit hozzá. A felsőrész hagyományos: mély dekoltázzsal. Más nincs rajta, még akkor sem, amikor én már rég kesztyűt hordok. Talán egy rövid kabát, meg sál a kiegészítője, de az is csak, ha már tényleg fagyos az idő. Nem tudnám megmondani, hány éves, de nekem úgy tűnik, nagyon fiatal. A másik százévesnek látszik, haja valószínűtlen szőkére festve, és mintha tényleg érdekelné a „munkája” – vadászó pillantásokkal lesi a mellette elhaladó autókat. A következőre ránézni is kellemetlen, mégis nagyon öntudatosan sétál fel és alá, valószínűleg tele van extrákkal, ami miatt a piacon tud maradni. Van köztük szép is, meg csúnya is, fiatal és öreg, sovány és kövér is.
A minap új lányt vettem észre. Egy törékeny alkatút. A meleg idő ellenére hosszú barna színű nadrágot, és hosszú ujjú topot viselt. Oldalán a segédeszközöket tartalmazó ridikül, jobb kezében cigaretta, fején sültös sapka, ami eltakarta a fél arcát. Csak amikor mellé értem, akkor vettem észre a felsőrész alól kikandikáló, szépen gömbölyödő pocakját...
Hanyagoljuk most, hogy akkor, abban a pillanatban milyen érzések kerítettek a hatalmukba! (Tudom, hogy van ilyen, de más a dolgokról hallani, tévében látni, és más látni azokat.) És mellőzzük azt is, mennyire vagyok jártas az ökonómiában – ez úgyis egyértelműen kiderül a siralmas anyagi helyzetemből... Viszont régi tanulmányaimból felsejlett bennem, hogy nincs kínálat kereslet nélkül – és fordítva. Meglehet, rosszul tudom a definíciót, de ha nem lenne igény erre az „extra szolgáltatásra”, valószínűleg valahol máshol korzózna az a szerencsétlen fiatal nő, akire az vesse az első követ, aki nem bűnös semmiben.
Eszembe jutott ugyanis az egyik ismerősöm története, aki még régebben mesélte, hogy a felesége nem engedte magához, amikor várandós volt közös gyermekükkel. Ezért, e kedves férfiismerősöm, „kénytelen volt” viszonyt kezdeni a szintén terhes munkatársnőjével, aki hasonló cipőben járt. A babák megszülettek, az affér véget ért. Ki-ki folytatta a régi életét.
Lám, lám, mennyifélék az emberek! A kereslet és kínálat többnyire egyensúlyban van. Ha mégsem, akkor a homo sapiens sapiens majd tesz róla, hogy egálba kerüljön.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.
Ünneplés
Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.
2022.12.11. 6