Komáromi pucérláb


Dráfi Emese  2015.6.8. 3:07

Hát, kérem szépen, a minap megint csuda dolgot láttam!

Történt ugyanis, hogy lányommal napok óta terveztük, hogy kutyusunk fürdetését egybekötjük egy kis napozással. Szép volt az idő, annak rendje módja szerint fel is szedelőzködtünk. Fél három körül végre útnak indultunk. A vasúti hídtól nem messze a Duna parton le is tanyáztunk. Jó kis partszakasz – önző módon mindig abban reménykedek, hogy a hidat még egy darabig nem kezdik el itt építeni, mert akkor ez a kellemes, hangulatos hely eltűnik. Szóval kiértünk, elhelyezkedtünk, a kutya is megfürdött. Rajtunk kívül mások is jöttek, hogy élvezzék a meleget.


De hirtelen felhők tornyosultak, és elkezdett zuhogni az eső. Mindenki szaladt a fák alá, mi is behúzódtunk egy bokor aljába. Gondoltuk, ha már kimentünk, megvárjuk, míg a heves zápor elvonul. Így is lett. Vagy húsz perc után újra kisütött a nap, és épp kikászálódni készültünk a mogyoróbokor alól, amikor előttünk elvonult egy jó ötvenes pár, két napágyat cipelve magukkal. Úgy mentek el előttünk mozdulatlan arccal, mint a robotok. Akkor még nem gondoltam semmire, hisz az jön a partra, aki akar, nem?

Pár méterrel odébb egy pici beugrásban el is helyezkedtek. Addig nem is volt gond, amíg fel nem álltam, hogy megmártózzam a Duna hűvös vizében.

Erre megszólalt a lányom: anya, vigyázz, ezek meztelenek! Á, mondtam, kit érdekel, elvégre láttam már olyat. És ezzel a mondattal elindultam a vízhez, hogy kicsit felüdítsem magam. De ahogy megfordultam, nem lehetett nem odanézni, mivel pont úgy feküdtek, szemben a nyugati napnak, hogy mindenki láthatta őket. Sőt! Látta is. Látta a fiatal szerelmespár, akik összesúgtak, látta az egyedül sütkérező nő, látta egy anyuka, aki a tíz éves körüli fiával napozott. És persze láttam én is, ahogy a férfi, pár méterre tőlem, pont velem szemben fekszik, szétterpesztett lábakkal, és sütteti leborotvált alsótestét, csupasz fütyijét, és a hozzá tartozó egyéb alkalmatosságait. Elkaptam tekintetemet. Na, nem azért, mintha annyira szemérmes lennék. Hanem, mert végigfutott az agyamon, ha most tekintetemet a mellette fekvő nőre vetem, vajon mit fogok látni? Vajon ő is szétterpesztett lábbal, pucéran élvezi a meleg napsugarakat?

Természetesen szíve joga. De felteszem a kérdést: már tényleg mindent szabad? Bárhol, bármikor, bárki előtt? Mindent? A félreértés elkerülése végett: míg diszkrét a dolog, addig egyáltalán nem zavar. Nem vagyok nudistaellenes, és ha kedvem támadna egyszer pőrén napozni, biztosan nem egy nyüzsgő kis parton tenném, hanem félrehúzódnék, vagy egy arra kijelölt helyre mennék.

Vajon mit kellene tenni, hogy a Duna parton nudizó emberek végre felfogják: nem biztos, hogy mindenki szeretné őket pucéran látni!

Lehet, hogy az alábbi szöveggel ellátott tábla hatásos lenne?
Kedves nudisták! Ezennel közöljük önökkel: nem érdekelnek bennünket a pucér szerveik. Kérjük, vonuljanak kissé távolabb! Megértésüket köszönjük!
Tisztelettel: a fürdőruhás és kisgyerekes családok



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6