Létbizonytalanul


Faar Ida  2013.10.31. 3:36

Napok óta rótta a kilométereket: utcáról utcára haladva, módszeresen kutatott egy alkalmas hely után.

Olyan hely után, ami biztonságos, de mégis forgalmas; szélvédett, de mégis nyílt terep; ahol meleg van, és gondtalanul leülhet, nem zavar senkit. Sok helyen megfordult már, de egyik sem felelt meg az elképzeléseinek. Volt, ahonnan az első órában elzavarták, volt, hogy kutyát uszítottak rá, máshol szitkozódva megdobálták.

Pedig nem kívánt sokat: nyugalmat, napi rendszeres étkezést, meleget és melegséget, törődést és figyelmet, pihenést és kiegyensúlyozottságot – mint bármelyik élőlény e Földön.
Neki mindezekből csak morzsák jutottak: menekülés volt az élete, bizonytalan a tápláléka, hidegek a rettegésben élt nappalok, magányosak az éjszakák. Igaz, szabad volt, nem viselt láncokat magán. De nem volt senkije, és semmije, csak a puszta létezése, amivel képtelen volt jól sáfárkodni.
Könnyek szöktek a szemébe, alig látott, de fújtatva haladt előre – a célja felé, egy számára alkalmas hely felé. Át akart menni a túloldalra, de nem vette észre a balról érkező autót: hatalmas csattanás után csak a csontjáig hatoló rémisztő fájdalom hozta el számára a megvilágosodást...

Igen: ezt a helyet kereste! Lebegett a biztonságos, meleg fényárban, gondoskodó kezek nyúltak felé, évek óta először most mindenki csak rá figyelt. Boldog volt és elégedett – utolsó mély sóhajtása messzire szállt az őszi szél szárnyain.

Csak egy gunyoros kacaj visszhangzott még sokáig a térben:
– Most mit vagytok úgy oda! Csak egy koszos hajléktalan volt!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    15


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2