Mire jó a tojás?


Nagy Erika  2015.4.2. 1:34

A tojás sok mindenre megfelel, csak lelemény kell hozzá.

Azt, hogy a tojás finom, értékes táplálék, és hogy igazi koleszterinbombaként emlegetik, mindnyájan tudjuk. Most mégsem erről akarok filozofálni. Annál inkább arról, hogy például már gyermekkorban tudtuk, hogy a tojásból kelnek ki az aranyos, selymes, pihe-puha kiscsirkék. Ha eljött az ideje, a tojásokon ülő kotlóstyúk alatt figyeltük a tojásokat. Türelmetlenül vártuk, hogy a kis jószágok kidugják a csőrüket, majd egyre nagyobb lyukat kanyarintsanak, hogy végül kibújhassanak belőle. Imádtuk ezt a műveletet figyelni.


De a tojás másra is tökéletesen megfelel, csak lelemény kell hozzá. Egy kisgyermek leleménye. Hogy miről van szó? Elárulom. Kicsi unokám, a lassan tizenhat hónapos Bendegúz gondolt egyet, és igazi férfihoz való foglalatosságot talált ki magának – mert ugye, nem lehet elég korán kezdeni semmit. Ehhez nem kellett más, mint egy karton tojás, ami az asztalon maradt, és az, hogy édesanyja pár pillanatra mással legyen elfoglalva. A kicsi kezébe fogta a tojást, nyilván egy pillanatra megszemlélte, majd úgy gondolta, sok-sok kicsi labda vár arra, hogy játékszernek használja. Nem is tétlenkedett, akcióba lendült. Mire az anyukája mellette termett, öt tojás landolt a padlón, hozzá a szöveggel: gó..., gó..., gó...!
Ez magyarul annyit jelent, hogy gól, ha valaki nem értené a babák nyelvét.
Mit lehet erre mondani? Mit lehet tenni? Szerintem csak annyit, hogy fogunk egy felmosó kannát a hozzá tartozó kellékekkel, és hahota kíséretében eltakarítjuk a ragacsos, nyúlós maradványokat, a benne lévő összes ásványi anyaggal egyetemben. Bár a tojásban lévő foszfor, vas, cink, de még a kalcium, kálium, nátrium, szelén és magnézium nem csigázta fel Bendegúzt. De ami késik, az nem biztos, hogy végleg elmúlik, mert lehet, hogy legközelebb már kémikusnak áll, ha megunja a focit.

Gyakran kérdezték, amikor a kicsi megszületett, hogy biztosan jól átgondolt lépés volt a név választása? Most azt mondom: igen, bár azt nem tudom, hogy a gyermek hasonult-e a névhez, vagy a név az unokámhoz? Egy biztos, a név kötelez, azaz „nomen est omen”. vagyis; a név intő, figyelmeztető jel.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2019.12.1.   


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2019.11.24.    11


Igaz barátság

Jády Mónika

Befutott a távolsági busz. Egy idős néni mellé ültem le.

2019.11.8.   


Pénz nélkül

Póda Erzsébet

A pénz fontos dolog: boldogság és bánat, gazdagság és szegénység forrása.

2019.11.3.   


Normális

Póda Erzsébet

Világunk rohamosan változik. Ma már az a normális, ami még pár évtizeddel ezelőtt nem normális volt.

2019.9.25.    35


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2019.8.24.    14


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2019.7.29.   


Míg a halál el nem választ

Dráfi Emese

Szomorú út ez. Gondolataimba merülve egyre csak nyomom a gázt.

2019.5.11.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2019.5.5.  2    3


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2019.1.3.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60