Monitor


Póda Erzsébet  2020.10.15. 8:38

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

Akinek még helyén volt az értékrendje, mert jó nevelést kapott, művelte magát és igyekezett önállóan gondolkodni, még ellen tudott állni. Először talán nyíltan, később inkább csak magában gondolta azt, amit. De akkor még megvoltak a „rések a falon”. Lehetett egymás közt ésszerűen és tartalmasan vitatkozni, és a véleményünket, illedelmes keretek között, fel is vállalhattuk. Senkit sem tettek emiatt nevetségessé, és senkit sem büntettek.


Ma már azonban más a helyzet. Mindenki ott van a monitor előtt: az fiatalok a kezükben tartják a mobilt, laptopot, az idősebbek a tévé előtt ülnek. Így vagy úgy, de minden korosztály manipulálva van. Nem akarjuk elfogadni, pedig így van: azt is megmondják nekünk, miben higgyünk. A monitorból irányítanak, mit és hogyan gondoljunk, mit tegyünk, vegyünk, együnk és igyunk. Nem, már rég nem mi döntjük el, melyik árut vegyük le a polcról, és mi az, amit mi, saját magunk, akarunk vagy szeretnénk! És azt sem, hogy mit kezdünk a rendelkezésünkre álló idővel.

A világesemények közül is csak arról tudunk, amiről tájékoztatni akarnak bennünket. Régebben a közel-keleti harcok képein szörnyülködhettünk, vagy a természeti katasztrófák miatt aggódhattunk. Aztán láthattuk a migránstömeget: testközeli kameraállásból vagy drónfelvételekről. Ma már szinte minden elmúlt: nincs más téma, csak a világjárvány. Az egészségünk is politikai (gazdasági?) és médiaüggyé vált. Az egyes kormányintézkedéseket, legyenek akármilyen megmagyarázhatatlanok és logikátlanok is, mindenki igyekszik (vagy muszáj) betartani.

A járványmizéria lassan, de biztosan szétválasztja az embereket. A családok egy része fizikailag is elszakadt egymásról: van, hogy családtagok hónapok óta nem találkozhattak. Az emberek más része egyenesen kiközösíti azokat az ismerősöket, akik esetleg kapcsolatban voltak a feltételezett vírusfertőzöttekkel. Táborokra szakadtunk: közömbösökre, vírusfélőkre és vírustagadókra. Az utóbbi táborba való tartozás felér a nemrég óta rettegett „kirekesztő!” megbélyegzéssel.


Az emberek többsége mindenképpen félelemben, sőt pánikban él. Félünk a vírustól, miközben azt képzeljük, egy arcmaszk teljesen megvéd bennünket. Félünk embertársainktól. Félünk a korlátozásoktól. Félünk attól is, hogy kihúzzák alólunk a szőnyeget, és nemsokára ismét egy sötét diktatúrában találjuk majd magunkat. Rettegünk, bizalmatlanok vagyunk, zajlik az egymástól való elidegenedés (vagy elidegenítés?) folyamata.

A legszívesebben a monitor előtt ülünk. Onnan várjuk az iránymutatást, a megváltást, a felszabadulást, azt, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba. De régi kerékvágás már nem lesz. Semmi nem lesz olyan, mint pár évtizeddel ezelőtt, amikor bíztunk és hittünk abban, hogy végre elérkezett számunkra a rég várt szabadság: a szólás, a cselekedet, az élet szabadsága. Még soha nem voltunk akkora rabságban, mint most, itt, a monitorok előtt.

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5