Műszak


Kovács Márta  2009.11.25. 16:05

Hétfő este hat óra van, átvesszük a szolgálatot.

Megint nehéz napjuk volt a lányoknak. Néhány beteg hazament, de helyettük érkeztek újak. Újak, akikkel az első éjszaka mindig gond van. Hiszen idegen a környezet, ők meg idősek és betegek. Majd meglátjuk. De az idős néni az ötös szobában...válságos az állapota. Napközben az orvosok megpróbáltak mindent, de sajnos nincs javulás, csak enyhítés, hogy ne fájjon annyira. Az éjszaka ilyenkor hosszú, sötét, kegyetlen, mert sokszor elveszi azt, aki még maradni szeretne.

Késő este még próbálkozunk. Újabb vérvétel, EKG, infúzió, de nincs javulás. Csak a keze szorítása erősödik, talán így kéri: segítsetek! Vagy megkönnyebbülést... Menne már. Szinte tapintható a csend a folyosón. Felváltva őrködünk, fogjuk a kezét, hogy érezze, nincs egyedül. Az újakkal most nincs semmi gond, békésen alszik mindenki.

Mi is csendben tesszük a dolgunkat, készülődünk a másnapra.

Hajnalban aztán megállunk egy pillanatra. Vége van. Nincs több fájdalom, nincs több szenvedés, tűszúrás, infúzió. Megkönnyebbülés, némi bizonytalanság: vajon megtettünk-e mindent?

Reggeli hírek a rádióban: „Késő délután, saját rendelője előtt fejbelőttek egy fiatal doktornőt. Szinte azonnal meghalt.”

Nem szenvedett. Ő sem.

Borzalom!

Haza kellene indulni, letelt a műszak. De csak ülünk az öltözőben. Ki-ki a saját gondolataiba burkolódzik.

Most nincs miről beszélni.



Hozzászólások

Orban Krisztina, 25. 11. 2009 19:37:28
Kedves Szerzo! En nem ertem, hogy kepes valaki naponta szembesulni a halallal...Csodallom az osszes embert, akik masokert tesznek, vesznek, latjak legrosszabb helyzetukben a betegeket, amikor mar maguk sem tudjak mi tortenik veluk. Koszonom minden novernek, aki szivvel lelekkel jar munkaba, es hihetetlen elismeresem fejezem ki. Keves penzert, kemeny munka...Kitartast, mert nagy szugseg van Onokre!:)
    
Bizsuka, 25. 11. 2009 20:51:10 Re:
Kedves Krisztina! Köszönöm a biztatást,jól esik,akárcsak a betegeknek:-) Sokat lehetne erről beszélni... Szerencsére van egy ilyen lehetőségem,hogy néha szó szerint kiírhatom magamból,amikor már úgy érzem,hogy sok.Nekem ez (is)segít. Talán mert az ilyesmit az ember nem szívesen oszt meg a családtagjaival...inkább az egész világgal:-)
@


A rovat további cikkei

Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2019.7.29.   


Míg a halál el nem választ

Dráfi Emese

Szomorú út ez. Gondolataimba merülve egyre csak nyomom a gázt.

2019.5.11.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2019.5.5.  2    3


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2019.1.3.    14


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    9


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5