Őszintén szeretni


Orbán Viktória  2009.9.11. 10:57

Kit vagy mit lehet őszintén szeretni?

Nem mondok újdonságot azzal, ha azt állítom, embereket: szüleinket, testvérünket, nagyszülőket, barátokat, nőket, férfiakat esetleg idegeneket, akik megfordulnak az életünkben.

Talán akkor sem mondok újat, ha azt állítom, őszintén szeretni nem csak embereket lehet. Ugyanúgy szerethetünk tiszta szívvel állatokat, növényeket, tárgyakat mindent. Most ezekről a dolgokról szeretnék írni, amelyek így vagy úgy, de megérintik az emberek szívét, lelkét.

Nekem jelenleg három (pontosabban négy) ilyen dolog van az életemben. Mindegyiket másért szeretem, és ha egyszer meg kell(ene) válnom tőlük, a hiányérzetük biztos sokáig bennem maradna.

Először is van egy zsebkendőm. Egy igazi zsebkendő, nem papír! Egyszerű, fehér zsepi, narancssárga szegéllyel, melynek a közepén kis virágminta található. Nincs benne semmi extra. Másnak. Számomra viszont igen. Még kislánykoromban (kb. 20 éve!) kaptam apukámtól, aki munkából hazafele jövet találta a zsebkendőt az utcán. És ő hazahozta nekem. Anyukám kimosta, és azóta gondosam őrzöm, mint egy kincset. Minden áldott éjszaka ott van a párnám alatt. Nem alszom vele, nem fogom a kezemben, vagy ilyesmi. Csak a tudat, hogy ott van, jó érzéssel tölt el. Mindenhova viszem magammal, és megjárta velem még Amerikát is. Talán emiatt is, ma már szegény nem a régi fényében pompázik. Jó pár helyen elszakadt, és egy kis lyuk is van rajta, de én így szeretem. Velem együtt öregszik.

Aztán ott van a virágom. Egy gyönyörű, fehér színű orchidea. Ehhez nem kötnek olyan erős szálak, mint a zsebkendőhöz. Szimplán csak azért szeretem, mert annyira szép! A fésülködő asztalomon van a helye, így minden reggel és este gyönyörködhetek benne. Néha van, hogy véletlenül megütöm a virágát a kezemmel, és olyankor mindig azt mondom, hogy „Jaj! Bocsánat!” és gyorsan megnézem, nem okoztam-e kárt benne. Tudom, hogy viccesen hangzik, mert először én is azt gondoltam, hogy nm vagyok normális, hogy egy virágtól kérek bocsánatot, de nem számít. Szeretem azt a virágot és kész.

Végül ott van a barátom kutyája, Hunter. Egy igazán okos, néha kajla, magyar vizsla. Csak szeretni lehet. Egy igazi kis személyiség. Játékos, hűséges, imád velünk lenni. Mindig ott akar tartózkodni, ahol mi. Ha el akarok menni mellette, az egyik mellső lábával átkarolja a lábamat, hogy „Hé, hova mész? Itt vagyok, itt lenn!”. És még számos ilyen kis dolga van, ami igazán szerethetővé teszi.

A zárójeles negyedik, amit említettem, az pedig a mi kutyánk, Szultán, de sajnos már két hónapja nem lehet velünk. Sokszor eszembe jut még. Őt is őszintén szerettem.

Vannak dolgok, amiket az ember azért szeret, mert emlékek fűzik hozzá. Például egy régi szerelmes levél, egy gyűrű vagy bármi más. Valamit egyszerűen azért szeretünk, mert szép, és még ki tudja, mennyi ok lehet arra, hogy szeressünk valamit.

Szeretni jó dolog. Önök mit szeretnek?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.9.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.