Sapkaárusok
A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!
A globális vírushisztériáztatás volt a nyitány, az előkészület, Pavlov reflex-edzés a félelemre. A tekintélyalapú világkormány beköszöntője, a készülő háború előszele, ami látszatra két ország közt zajlik. Ez a legnagyobb (ön)becsapás. A háború bizonyos rétegek közt zajlik, mindegy, milyen indokkal „tálalva”. A valódi harc/oltatás a föld javaiért, vagy a hatalomért folyik.
A mai ember tragédiája, hogy nincs saját meggyőződése lényegében semmiről. Nincs tudása önmagáról, így a legelemibb érzelmeinél fogva vezérelhető. Így állítható fel két vagy több ellentétes tábor a Föld felszínén, egymás ellen fordított fegyverzettel. Profánul példázva két sapkaárus kieszközli, hogy a piros sapkás elkezdje utálni a kék sapkást, és fordítva. Az indulat és az agresszió el van ültetve. Miközben nincs piros és kék sapka, sőt sapka sincs, csak száz más színű fejfedő. De mindenki azon a sapkán veszekszik, azért megy ölre és gyilokra. Mindeközben a két sapkaárus hétfőn barna, kedden lila, szerdán zöld szalmakalappal a fején, egy eldugott tengerparti villa medencéjéből kiszállva, kényelmes heverőn elnyúlva, hűtött koktél mellett masszázst rendel a pálmafák árnyékéban.
A valódi háború nem országok közt zajlik, hanem különböző rétegek közt, a háborúztatók függöny mögötti közös megegyezésével. A kettes szám mágiája. Két ellenfél. Kettő ellen fél. Mind a kettő fél. Minden a látszat kedvéért. A valódi harc az emberi fajért megy – a Föld bolygóért – azok „javára”, akik nem viselnek fejfedőt, ha az indok épp a fejfedő. A gyanútlan ember az életével fizet. Valakiknek. Akik senkik. A tanmese évtízezredek óta ismert, az emberiség története testvérgyilkossággal kezdődik, amely jelenleg is tart.
Egyetlen háború volt, s az sosem ért véget, csak fegyverszünetekkel húzódott, a béke látszatát keltve – ami addig illúzió marad, míg testvért testvér ellen felfegyverez a gyűlölet, a féltékenység. Egyetemes és archetipikus örökéletű törvény.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.