Tanulságok -- ünnepek után


Nagy Erika  2007.1.4. 10:03

Az ünnepek alatt teljesen világossá vált számomra, hogy nem a nők számára találták ki a karácsonyt. Hogy miért gondolom ezt?

Karácsony előtt egy „magára valamit is adó” háziasszony nagytakarításba kezd. Teszi ezt akkor is, ha tiszta a lakás, mert ugye hogy néz az ki, hogy elmúljon egy ünnep bútortologatás, ablakmosás nélkül?... (Pedig, ha egész évben rendszeresen takarítunk, akkor ilyenkor nincs szükség a lakás „teljes generálozására”.)

Majd kezdetét veszi a receptkönyvek böngészése, hogy időben hozzákészülődhessek a sütéshez, főzéshez. Görnyedten cipelem haza a hozzávalókat, járva az üzleteket, hol kapok kedvező áron minőségi élelmiszert. Pár nappal karácsony előtt nekilátok a sütésnek. A kitakarított konyha a sok liszttől fehér, mintha csak hópihék szállingóztak volna a lakásban, az edények tornyokat megszégyenítő magasságban várják, hogy elmosva a helyükre kerüljenek.

A már megvásárolt gyümölcsök rég megemésztve, ezért újabb portyára indulok, halat is kellene venni, mert még megesik az a szégyen, hogy nem kerül hal az ünnepi asztalra. A szárított gyümölcsöknek hűlt helyük, csak a zacskók árválkodnak a szekrény legeldugottabb zugában, ahová azért kerültek, hogy védve legyenek az ünnepekig. Minden hiába, nincs a lakásnak olyan szeglete, ahová biztonságosan eldughatnám az ünnepek idejére szánt nyalánkságokat.

Az utolsó napokban szinte mindig az eszembe jut valami, amit még nem vettem meg. Hiába a fogadalom, hogy „én már nem megyek az üzlet közelébe sem”, valami mindig hiányzik. Az ajándékok csomagolása /nem beszélve a vásárlásról/ rendszerint a nő feladata. Tudom, hogy rám vár, de mindig későbbre halasztom, egészen addig, amíg már nincs tovább. Van-e attól bosszantóbb, mikor az utolsó ajándékra már nem futja a csomagolópapírból? Mit lehet ilyenkor tenni, mint azt, hogy elindulok, hogy beszerezzem a hiányzó kelléket.

Végre itt a karácsony! Lelkesen nekilátok a fa díszítésének, majd megterítem az ünnepi asztalt, hogy ezzel se rontsak a szenteste hangulatán.

Estére fenséges illatok szállongnak a konyhában, és hiába a csukott ajtó, a kulcslyukon is beszemtelenkednek a szobába. Az illatok ingereket váltanak ki, és emiatt gyakran kérdezgetik szeretteim, hangosan kikiabálva az öblös karosszékből, hogy mikor vehetik végre a szájukba az ínyencségeket.

A vacsora végre feltálalva, így én is részesülhetek a megérdemelt pihenésben. Legalább is addig, amíg eszünk. Utána jön a mosogatás, rakodás. S ha valaki este megmeri kérdezni, hogy mi a bajom, miért nincs kedvem önfeledten áradozni, csak az ünnepre való tekintettel nem mondom ki azt, amit gondolok.

Ez az oka annak, hogy azt gondolom, nem a nők számára találták ki az ünnepet.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3