Tanulságok -- ünnepek után
Az ünnepek alatt teljesen világossá vált számomra, hogy nem a nők számára találták ki a karácsonyt. Hogy miért gondolom ezt?
Karácsony előtt egy „magára valamit is adó” háziasszony nagytakarításba kezd. Teszi ezt akkor is, ha tiszta a lakás, mert ugye hogy néz az ki, hogy elmúljon egy ünnep bútortologatás, ablakmosás nélkül?... (Pedig, ha egész évben rendszeresen takarítunk, akkor ilyenkor nincs szükség a lakás „teljes generálozására”.)
Majd kezdetét veszi a receptkönyvek böngészése, hogy időben hozzákészülődhessek a sütéshez, főzéshez. Görnyedten cipelem haza a hozzávalókat, járva az üzleteket, hol kapok kedvező áron minőségi élelmiszert. Pár nappal karácsony előtt nekilátok a sütésnek. A kitakarított konyha a sok liszttől fehér, mintha csak hópihék szállingóztak volna a lakásban, az edények tornyokat megszégyenítő magasságban várják, hogy elmosva a helyükre kerüljenek.
A már megvásárolt gyümölcsök rég megemésztve, ezért újabb portyára indulok, halat is kellene venni, mert még megesik az a szégyen, hogy nem kerül hal az ünnepi asztalra. A szárított gyümölcsöknek hűlt helyük, csak a zacskók árválkodnak a szekrény legeldugottabb zugában, ahová azért kerültek, hogy védve legyenek az ünnepekig. Minden hiába, nincs a lakásnak olyan szeglete, ahová biztonságosan eldughatnám az ünnepek idejére szánt nyalánkságokat.
Az utolsó napokban szinte mindig az eszembe jut valami, amit még nem vettem meg. Hiába a fogadalom, hogy „én már nem megyek az üzlet közelébe sem”, valami mindig hiányzik. Az ajándékok csomagolása /nem beszélve a vásárlásról/ rendszerint a nő feladata. Tudom, hogy rám vár, de mindig későbbre halasztom, egészen addig, amíg már nincs tovább. Van-e attól bosszantóbb, mikor az utolsó ajándékra már nem futja a csomagolópapírból? Mit lehet ilyenkor tenni, mint azt, hogy elindulok, hogy beszerezzem a hiányzó kelléket.
Végre itt a karácsony! Lelkesen nekilátok a fa díszítésének, majd megterítem az ünnepi asztalt, hogy ezzel se rontsak a szenteste hangulatán.
Estére fenséges illatok szállongnak a konyhában, és hiába a csukott ajtó, a kulcslyukon is beszemtelenkednek a szobába. Az illatok ingereket váltanak ki, és emiatt gyakran kérdezgetik szeretteim, hangosan kikiabálva az öblös karosszékből, hogy mikor vehetik végre a szájukba az ínyencségeket.
A vacsora végre feltálalva, így én is részesülhetek a megérdemelt pihenésben. Legalább is addig, amíg eszünk. Utána jön a mosogatás, rakodás.
S ha valaki este megmeri kérdezni, hogy mi a bajom, miért nincs kedvem önfeledten áradozni, csak az ünnepre való tekintettel nem mondom ki azt, amit gondolok.
Ez az oka annak, hogy azt gondolom, nem a nők számára találták ki az ünnepet.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.