Újabb hozadék
Ezen a héten is zajlottak az események. Újabb három történet, újabb három alkalom a dühöngésre.
Iskolai kirándulás bolygatta fel a gyerekek hétköznapjait. A szépséges császári városba, Bécsbe indultak, hogy felfedezzék a csodát, és hogy eljussanak a pompázatos barokk kastélyba, Schönbrunnba. Minden szép volt, az idő is kedvezett, örültek az emeletes busznak. Sajnos nem sokáig, mert amikor megálltak, az megmakacsolta magát, és többé már nem indult el. Még jó, hogy ezt akkor még nem tudták, így nem rontotta el a kedvüket, boldogan vágtak neki a barangolásnak. A nap lemenőben volt, elérkezett a hazamenetel ideje. S az volt az a pillanat, amikor rájöttek, hogy arra még várniuk kell. Buszra volt szükségük, megoldották, de így jóval éjfél után értek csak haza, fáradtan, éhesen. Vajon érdekelt ez valakit? Az autóbusz üzemeltetője érzett felelősséget amiatt, hogy olyan járművet biztosított a számukra, amelyik olyan volt, mint egy mosolygós alma? Hogy az milyen? Olyan, mint a kipurcant járgány, kívül mutatós, belülről pedig férges.
Csak remélni tudom, hogy legközelebb jobban ellenőrzik a műszaki állapotot.
Pista bácsi egy idős, beteg ember, aki már évek óta tehetetlenül nyomja az ágyat. Arra azonban ügyeltek a hozzátartozók, hogy a tolószékes vécét használja, ne pedig a pelenkát, ha eljött a pillanat. Pár hete kórházba került, ott a hozzátartozók kérték a személyzetet, legyenek a segítségére, ha kéri, mivel az ágya mellett ott is várta egy ugyan olyan példány, hogy igénybe vegyék, hogy szolgálhasson. Csak szerette volna a szegény kétkerekű, mert kímélték, óvták nagyon. A pelenkát viszont, amit a hozzátartozóknak kellett megvenni, azt szépen cserbenhagyták. Ha szegény Pista bácsi szeretett volna felkelni, és könnyíteni magán, búgó hangon közölték vele: feküdjön csak nyugodtan, és engedje bele a pelenkába! Mit tehetett mást, s teszi még ma is, amikor már az édes otthon szeretetét élvezi. Megszokta. Nagyon megszokta.
Az őt ápoló felesége már kevésbé. Nem adja fel, mint a kisgyereket, leszoktatja...
Ha az utcán sétálunk, rohanunk, látjuk, hogy még mindig sokan vannak azok, akik ha valamit feleslegesnek tartanak, szemrebbenés nélkül elhajítják. Szerencsére viszont vannak közhasznú munkások, akik alkalmat kapnak arra, hogy pár euróhoz jussanak, mi viszont megszabadulhatunk ezáltal a szeméttől. Vagy mégsem? Könnyen lehet, mert olyan dolog történt, ami megingatta a hitemet. A női csapat egyik tagja a levelet, papírt ugyan feltűzte a botja végéből kiálló szögre, de a másik percben az éppen kiüresedett cigarettás dobozt a világ legtermészetesebbnek tartott hanyag mozdulatával elhajította.
Majd tovább szedte a szemetet. Az a doboz pedig megvárja, legalább másnap is lesz munkája.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A hét hozadéka
Számos olyan dolog történt velem a héten, ami felett nem lehet elsiklani.
2012.10.19.
A rovat további cikkei
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.