Apák a szülőszobán

Kovács Márta  2019.10.19. 15:32

A gyermek születésekor két dolgot él át egy apa: csodát, a születés élményét, és az anya iránti tiszteletet.

A fájdalom, amit egy nő átél, hogy világra hozzon egy új életet, elképzelhetetlen. Régebben a szülés „női” dolog volt. A bába mellett a kismamát egy tapasztalt rokon vagy egy közeli barát támogatta. Az elmúlt évtizedekben az apák is egyre gyakrabban vesznek részt a szülésen. Nincs is annál szebb, mint amikor egy pár a közös kisbabáját várja. A várandósság maga a csoda. Az idő előrehaladtával egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés: Mindaz, ami a szülőszobán történik, intim női dolog, vagy legyen ott az apuka is?


A gyermek megszületésére az apák érzelemdúsan és többnyire pozitívan reagálnak. Ugyanakkor előfordulnak semleges és negatív apai érzések is. Amikor megkérdezték az apákat, mire emlékeznek a leginkább a szülésből, három dolgot említettek: a partner fájdalmát, a köldökzsinór elvágását, és a baba megszületését. A legfontosabb, hogy az apás szülésnek közös döntésből kell fakadnia! Sokan csak azt beszélik meg, hogy az apa bent legyen-e vagy sem. Ennél lényegesebb, hogy minden részletről, még a legintimebbről is beszéljenek, és a szülés bármelyik pillanatában joguk legyen megmásítani a döntést. Egyezzenek meg, hogy – pillanatnyi érzéseikkel összhangban – az anya bármikor kiküldheti az apát, vagy az apa elhagyhatja a szobát. Szülés közben fájdalom és kín jut a nőnek bőven. Viszont ezek nem egy betegség tünetei, hanem egy természetes folyamat részei. A férfi dolga, hogy ezt megértse, és ne arra koncentráljon, mije és mennyire fáj a nőnek, hanem arra, hogy biztonságban érezze magát.

Sokan úgy tartják: „Segíteni úgysem tudsz. A fájdalmat enyhíteni alig-alig vagy képes a masszázzsal, amit tanultál, a legtöbb esetben útban vagy, egy idő után pedig a kismama úgysem hallja a biztató szavaidat és nyugalmat árasztó dicséreteidet. Egyébként sem fogod tudni, mit csinálj.” Ez nem helytálló! Az apa egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a szülő nő nyugalmát. Fontos feladat vizet adni, masszírozni, ám sok kismama állítja: alapvetően a párjuk jelenléte volt az, ami biztonságot adott. Nem javasolt annak kérdezgetése, hogy „fáj?”, illetve hogy „miben segíthetek?” – ezek kizökkentik a vajúdót az intenzív belső munkából. Ha a nőnek szüksége van valamire, úgyis jelezni fogja.

Ajánlott végiggondolni, hogy a szülés hosszú órákon át tartó, kevéssé látványos és izgalmas, ugyanakkor kitartást, türelmet és koncentrációt igénylő folyamat. Az apa szülőszobai teendőinek legjobb elsajátítási formája a tapasztalatok, élmények megosztása, sok beszélgetés. A kórházi szülésfelkészítők zöme technikailag nagy segítség, de az együttszülés lelki oldala is épp olyan fontos. Igaz, hogy ha az apa nincs jelen a születésnél, nem kötődik majd eléggé a gyermekéhez? Ez tévhit! Vizsgálatok is alátámasztják, hogy kettejük kapcsolata nem a konkrét szülőszobai találkozástól, sokkal inkább az apasággal kapcsolatos hozzáállástól függ. Pusztán csak divatból, elvárások miatt, vagy akár a párkapcsolat megmentésének okán nem érdemes az együttszülés mellett dönteni! Fontos, hogy hosszas beszélgetés, informálódás és mérlegelés előzze meg a döntést.

Az anyát nem csak az apa kísérheti el a szülésre. Fontos, hogy a kísérő olyan legyen, aki leginkább képes a biztonságot megteremteni számára – lehet egy női családtag, barátnő, vagy dúla. Szerencsére a várandósság hosszú gondolkodási időt kínál a legjobb megoldás megtalálásához. A legfontosabb szabály: csak ott kell lenni! Ez a lényeg. Jelen lenni, amikor a legnagyobb szükség van a férfira. Ott, a szülőszobán, és azután is, végig, amíg a kisbaba fel nem cseperedik. Ez az apák feladata!

A cikk megjelent a Csallóköz hetilapban

Hozzászólások

@

Küldés