Érzelmek iskolái
Stefánia istennő lett. Vagy, ha nem is egészen istennő, de annak papnője biztosan.
Csak nemrég döntött úgy, hogy ezt választja hivatásának. Egy nap arra ébredt, hogy már nem szereti a férjét, és a három kicsi gyereke ellátása is csak nyűg a számára. Összejött egy sármos fiatalemberrel, akivel aztán vad órákat töltöttek együtt annak lakásán. Stefánia megismerkedett az igaz szerelemmel. Már nem is érti, miért forszírozta annak idején a férjével a házasságot. Pedig a férjjelölt napokig próbálta lebeszélni az esküvőről. De Stefi nagy esküvőt akart! Kétszáz vendéggel. Hadd pukkadjanak meg a barátnői! A lakodalomra végül háromszáz vendéget hívtak meg. Nászútra mentek, és gyereket tervezett. Négy hónapon át aggódott. Havonta vásárolta a terhesteszteket, mire az egyik végre két csíkot mutatott.
A baba születése után Stefi majdnem depresszióba esett. Ő nem ezt akarta, nem erre vágyott! A baba sírt, bömbölt, ő nem tudta kialudni magát, a mellbimbója kisebesedett, a gyerek nyálzott és böfizett – tiszta szívből utálta az egészet. Nem is akart több gyereket, mégis összejött még kettő.
Stefi alig várta, hogy óvodáskorúak legyenek. A kisebbiket csak nagy nehezen vették fel az oviba, két hónappal a harmadik születésnapja előtt. Még szerencse, hogy ő el tud intézni mindent. És jó is, hogy így történt, máskülönben talán sose ismerte volna meg az ő gyönyörűséges Adoniszát, aki úgy tudott teljesíteni az ágyban, mint ahogy a férje a legjobb formájában sem.
Három hónapig bírta a titkolózást. Aztán úgy döntött, otthagy csapot-papot. Becsomagolt a legnagyobb utazótáskájába és az Adoniszához költözött. Azóta, míg a szerelem istennőjének hódol – ő így mondja –, addig férje neveli, gondozza, viszi-hozza az iskolába és óvodába az elanyátlanodott csemetéket..
Eközben Stefánia az enyhe hajnalokon mezítláb sétál az új pasija kertjének harmatos füvében. Élvezi a harmatból áradó ősi és tiszta életenergiát. Vagy a közeli erdő farönkjein üldögélve meditál. Derékig érő haja gondtalanul omlik a rönkre, és erről fotókat oszt meg a közösségi oldalakon, melyeken a jobb szemű ezoterikusok még Stefi és a csonka fa közös auráját is felfedezhetik. Akinek nincs ezoterikus meglátása, annak Stefi hozzászólásban hívja fel figyelmét erre a felfoghatatlan jelenségre.
Az utóbbi időben egyre többet beszél arról, hogy kapcsolatba került az igazi istennővel, a szerelem istennőjével, az igaz szenvedély teremtőjével. Aki őt papnőjévé nevezte ki, mivelhogy a nap bármely szakában tud vele kommunikálni. Sőt néha egyenesen tollba mondja neki (Stefinek) üzeneteit.
Addig is, amíg újra fel nem virradnak a harmatos füvű langyos hajnalok, amikor is mezítlábas sétáira indulhat majd, gyertyás-füstölőpálcikás előadásokat, beszélgető-esteket tart egzotikus selyempelerinbe öltözködve. Nagyon jól csinálja, mert az ismerős nők egyre nagyobb számban válnak a követőivé.
Stefánia könyvet is ír. Azt mondja, ez egy új biblia lesz: a szerelemről, a szexről, a szeretkezésről, a férfival való egyesülésről, s az így keletkező hatalmas energiáról és teljes egységről, valamint a szerelem istennőjével való kapcsolatáról. Mert – állítja – az élet kizárólag a szenvedélyről, az érzelmekről és az érzékiségről szól.
Bizony, az ő számára minden valószínűséggel...
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Kalitkába zár a házasság?
Az egyik legszebb népdalunk szövege olyan képet fest elénk, amely szerint a kismadár csapdába esett...
2012.4.27.
Szeret engem (?)
Szerelem volt, vagy csak az újdonság varázsa? – forgatta magában a kérdést Kata, miközben legbensőbb lelki tusái közepette tudta a választ.
2012.4.20.
Korai érzelmek
Sok mindenre jó a közösségi portál, bár néha olyan dolgokat kürtölnek világgá az emberek, amit inkább titkolni kellene.
2012.4.16.
A sárga démon
Nincs olyan ember e kerek világon, akit nem kerített volna már hatalmába ez a bizonyos szörnyeteg, legalább egyszer.
2012.4.6. 6
Ez csak hiszti!
Erőteljes hangulatingadozás? Alaptalan érzelemkitörés? Hisztéria. Meneküljön, aki tud!
2012.4.2.
A rovat további cikkei
Haszontalan csökevények?
Az érzelmek uralják életünket, hiszen tudunk szeretni, gyűlölni, tudunk hinni, féltékenykedni.
2012.3.9. 2