„Az őssejtig vagyok minden ős...”

Cseh Gizella  2010.12.20. 4:22

Százöt éve született József Attila.

József Attila Budapesten született 1905. április 11-én. Rendkívül nehéz gyermekkora volt. Középiskoláit Makón végezte, 1923 decemberében érettségizett. 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia szakára, de csak egy évet járt oda. Egy-egy tanévet töltött Bécsben és Párizsban. Hazatérve egy ideig a budapesti egyetemre járt. 1928-ban ismerte meg szerelmét, Vágó Mártát. Kapcsolatuk rövid ideig tartott, de általa bekerült egy baloldali értelmiségi körbe. 1930-ban belépett a Bartha Miklós Társaságba, majd a kommunista párt tagja lett. 1930-tól Szántó Judittal élt együtt. Különféle pszichikus zavarok miatt többször kezelték. Beleszeretett kezelőorvosába, Gyömrői Editbe, de a nem viszonzott érzelem rontott állapotán. Barátaival 1935-ben megalapították a Szép Szót, a fiatal írónemzedék baloldali orgánumát. Idegállapota miatt hónapokat töltött szanatóriumokban. 1937. december 3-án Balatonszárszón vonat alá vetette magát.

A Nyugat második nemzedékéhez és a Szép Szó köréhez tartozott. Költői pályája 1922-től datálható. Korai köteteiben igyekezett megtalálni saját stílusát. Ezek a Szépség koldusa (Juhász Gyula lelkes ajánlásával), a Nem én kiáltok és a Nincsen apám, sem anyám címet viselik. Költői pályájának második korszakához tartozó kötetei a Döntsd a tőkét, ne siránkozz és a Külvárosi éj. Az 1933-tól írt nagy gondolati költeményei a Medvetánc és a Nagyon fáj című köteteiben jelentek meg.

Költészete szintézist jelent; a Nyugat, Ady Endre, az expresszionizmus, a szürrealizmus, az új népiesség hatása egyaránt érezhető versein. Mindezek felhasználásával saját költői nyelvet alakított ki. Poézisét különféle témák változatos előfordulása, bizonyos verseszmények motivikus összefűzöttsége, költői tudatosság, könnyed verselési technika és a magyar nyelv mély ismerete jellemzi. Gondolkodására a legjelentősebb befolyást Hegel, Marx, Freud és Nietzsche gyakorolta. Költői és embereszményét a teljességre törekvés insprálta. Az értelem és érzelem, a „szellem és szerelem” harmóniájára törekedett, avagy ahogy ő maga írta volt:
„Én mondom: még nem nagy az ember,
De képzeli, hát szertelen.
Kísérje két szülője szemmel:
A szellem és a szerelem!”
Poézisének legelemibb erejű tolmácsolója Latinovits Zoltán, „a színészkirály” (Szigethy Gábor).

József Attila költői életműve és szellemi hagyatéka a mai napig jelentős aktualitásokat hordoz, ily módon lesz időtlenné, halhatatlanná, az egyetemes magyar kultúra állandó kincsévé. Ennek örök érvényű jele, hogy születésnapja, április 11-e 1964-től kezdődően egyben a Költészet Napja is.

Hozzászólások

@

Küldés