Gyarmati Fanni

Huszár Katalin  2013.5.16. 4:52

Vajon ki az az asszony, akihez a 20. század leggyalázatosabb éveiben a magyar hitvesi líra legszebb gyöngyszemeit írták?

Vajon ki nem feledtette Radnóti Miklóssal életének még a legkeményebb éveiben sem a szerelem szépségét? Vajon ki tartotta életben Radnótit még a történelem legborzalmasabb korszakában is, a zsidóüldözések közepette?

Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten a polgári családból származó Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka gyermekeként.

A költő és Gyarmati Fanni szerelme 1926-ban kezdődött, amikor a Fifinek becézett lány 14, Radnóti pedig 17 éves volt. Ugyanahhoz a tanárházaspárhoz jártak matematika korrepetálásra. Fanni elegáns, tündöklően szép, okos és művelt lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden más is. Nem csoda, hogy rögtön megakadt rajta Radnóti szeme. Szerelmes költőnk pedig mindent megtett, hogy tetsszen Fifinek: 18 évesnek mondta magát, elcserélte a ceruzáikat, hogy legyen miért megszólítania a következő alkalommal. Kapcsolatuk diákszerelemként indult, amiből házasság és egy életre szóló barátság-szerelem lett. 1935. augusztus 11-én házasodtak össze, miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált. Közös otthonukat Budapesten, a Pozsonyi út 1. szám alatti ház második emeletén rendezték be. A tavaly 100. életévét betöltő Fifi néni mind a mai napig itt él, az ajtóra szögezett névtáblán pedig Dr. Radnóti Miklós neve áll.

Gyarmati Fanni volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és őszinte kritikusa is volt a költőnek. Kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán és a kölcsönös tiszteleten alapult.
Az összhang ellenére Radnóti nem maradt végig Fanni hűséges társa. Viszonyukat Miklós két futó kalandja árnyékolta be.

Még jóval házasságkötésük előtt, bár megismerkedésük után, a Csehországban tanuló Radnóti beleszeretett egy német gépírókisasszonyba, Tinibe (Klementine Tschiedel). Mindkettőjükhöz egyszerre ír szerelmes verseket, végül Fannit választotta.

A költő hatévi házasság után, 1941-ben Beck Judittal, az induló festőművésszel került szerelmi viszonyba, aki Radnótiék barátja volt. Viszonyukat a költő nem titkolta Fanni elől, és Fanni sem szakította meg Judittal való barátságát. A türelmes Fanni belül szenvedett, de a válás gondolata fel sem merült benne. Amikor Radnóti feleségének 1942 februárjában második munkaszolgálatából levelet küldött, Juditról már múlt időben beszélt.

A költő 1944 augusztusában újból és utoljára küldött levelet feleségének, immár az utolsó munkaszolgálatból. Itt írta hozzá a Hetedik ecloga és a Levél a hitveshez című verseit. Távol hazájától, szeretteitől és az otthon melegétől, idegen, sőt ellenséges környezetben a biztos pontot, a biztonságos támaszt, az élethez való köteléket Fanni jelentette a költő számára. Pontosabban a szerető feleség és a hozzá kapcsolódó, egyre halványuló emlékek, érzések.

Fanni sohasem látta viszont férjét, nem nézte meg a háború után exhumált holttestet sem. Egyetlen esetet leszámítva – 1962-ben egy bori túlélőnek, György Istvánnak adott interjút – nem nyilatkozott, nem írt Radnótiról, és nem járt el a költőhöz kapcsolódó hivatalos rendezvényekre sem. A férje iránt érzett tiszteletből nem beszélt róla, mert tudta, hogy ő sem akarná.

A második világháború után orosz-és franciatanári diplomát szerzett, és tanárként dolgozott. Emellett férje hagyatékának őrzője, amit 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémiának adományozott.

Hozzászólások

@

Küldés