Macik, akiket szeretünk (1)
Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át
A hatvanas-, hetvenes- és nyolcvanas években nevelkedő lurkókat a Tévé Maci említése biztosan gyorsan és határozottan visszarepíti a gyerekkorukba. Hiszen ezzel a kedves figurával és barátjával szinte minden nap találkoztak a tévé képernyőjén. Azokban az években a gyerekek nem válogathattak a különböző mesecsatornák között. A magyar nyelvterületen csak egyetlen televízióadás volt fogható. Eleinte az sem minden nap, és az adott napokon is csak egyszer láthatták az esti mesét.
Az esti mese hagyományát a televízió a Magyar Rádiótól vette át a tévéadások indulása (1957) után pár évvel. (Az én anyukám esténként még a rádióban hallható esti mesét várta.) Eleinte havonta háromszor, kedd esténként láthattak mesét a gyerekek, majd 1962-től minden adásnapon volt esti mese. A műsor címe A Tévé Mesekönyve volt, és rádiósok szerkesztették. A meséket a bemondók olvasták fel, őket mutatta a kamera. 1963-ban az esti gyerekműsor a Szép álmokat gyerekek! címet kapta, majd 1964. január 1-jén keresztelték el Esti mesének. Ekkor már naponta volt műsoron 19:10 órai kezdettel. A kor szellemének megfelelően a gyerekeknek szóló esti mese meghatározott műsoridejének ideológiai háttere is volt. Az állandóan ismétlődő műsoridők, kezdési időpontok a gyerekek otthoni napirendjének kialakulását kívánták segíteni.
Az Esti mese képi világa folyamatosan fejlődött. Egyre többször láthattak a gyerekek illusztrált történetet, amit rajzokkal és bábozással oldottak meg a készítők. A mesét elsősorban 3-8 éveseknek szánták. Figyeltek arra, hogy a tartalma ne legyen élénkítő hatású, biztosítson nyugodt álmot éjszakára, illetve a lefekvés előtt ez az új családtag, a Tévé búcsúzzon el a gyerekektől.
A Tévé Maci először 1963. április 15-én volt látható, mint az Esti mese szignálfilmjének főszereplője. A figurát Bálint Ágnes, írónő találta ki, ezért az „édesanya” születésnapja, 1964. október 23-a egyben a kis mackó hivatalos szülinapja. Természetesen, ezzel az írónő előtt tisztelegtek azok, akik ebben döntöttek, hiszen a Tévé Maci már a „megszületése” előtt szerepelt a képernyőn. Amikor a kilencvenes években a mackó egy időre eltűnt az esti mese elejéről és végéről, a nézők tiltakozásának hatására 2000-ben ő kapta meg az utolsó magyar papíralapú személyigazolványt. Ezzel hivatalosan is létező magyar állampolgár lett (a személyiben a fent említett születési időpont szerepel).
A Tévé Maci kinézete változott az évek alatt. Az 1960-1970-es évek Tévémaciját Lengyel Zsolt tervei alapján Köber Zsolt alkotta meg. Az 1980-as években Koch Auréltól új formát kapott, és 1982-ben a megújított Tévé Maci felvételeit Foky Ottó készítette kockázós bábfilmtechnikával. (Erre a macira emlékszem gyerekkoromból, Paprikajancsival egyetemben). A Maci barátja először Valérka baba, majd Csutkababa, végül Paprikajancsi volt. A szignál zenéje pedig Pécsi József Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán című zeneműve.
A meseszignál szereplőjének feladatkörét a maci túlnőtte, hiszen a helyes esti rutinra okította a gyerekeket, mivel ő is fogat mosott, lezuhanyozott, pizsamába bújt, megölelte barátját, és megnézte az esti mesét. A végén persze befeküdt az ágyába és elaludt. Emblematikus figura volt, akiről sok gyerek azt képzelhette, hogy igazán létezik, és ugyanúgy él, mint ők, vele együtt nézi az esti mesét a tévében. Foky Ottó animációs filmrendező szerint a Tévémaci sikerének titka abban gyökerezett, hogy a maci, mint játék, mindig kedvelt volt a gyerekek körében. Ezért lett nagy kedvenc a képernyőn is.
A Tévé Macinak alapvetően nincs neme. Ez tudatos döntés volt a készítők részéről, mert a gyerekek fantáziájára akarták bízni, hogy ők döntsék el a kérdést, mint amikor játékmacit kapnak. Habár eleinte fodros bugyiban, hálóingben jelent meg, később már fiúsabb, zöld pizsamába bújt, így sokan először lánymacinak, később fiúmacinak nézték.
A Tévé Maciról két könyv jelent meg. Az egyik 1970-ben Jó éjszakát maci!, a másik Én vagyok a Tévé Maci címmel 1983-ban. Mindkét könyv szerzője Bálint Ágnes volt, és tulajdonképpen a bábok fotói, vagyis a maci és barátja „életének” mozzanatai jelennek meg a könyvekben. A második könyv bepillantást nyújt a kulisszatitkokba is. A fotókon látszik, hogy a bábszínészek, a szignál készítői hogyan alkotják meg a maci világának történéseit.
Az 1980-as évek Tévé Macijának élettörténései és kulisszái nem voltak teljesen egyformák. Az egyes ünnepek alkalmával a megszokottól eltérő kiegészítő tárgyak jelentek meg a szignálban: húsvétkor nyuszik, egy kosár hímes tojás, március 15-én nemzeti színű zászlócskák az ablakban, stb. Ezek az alkalmak engem mindig nagy izgalommal töltöttek el. Én már csak a színes macira emlékszem, pedig tudom, hogy fekete-fehér televíziókészüléken is néztük az adásokat. A színváltást is meg kellett szoknia a nézőközönségnek, mert bizony időlegesen idegenkedtek tőle az emberek. Ezt tanúsítja egy 1988-as kalendáriumi írás: „Az új, színes Tévé Maci már korántsem örvend akkora népszerűségnek” (RTV Kalendárium, 1988).
Még az 1980-as évekhez kapcsolódó érdekesség, hogy Farkas Bertalan 8 napos úrbeli tartózkodására magával vitte a Tévé Macit, akinek erre az alkalomra űrruhát is terveztek. 1981. május 26-án az űrhajós olvasta fel az esti mesét a gyerekeknek.
A maci az 1990-es években nem volt látható a tévében, majd 2012. április 15-én egy újratervezett Tévé Maci szignált mutattak meg a tévénézőknek. Ő hazaérkezve a számítógéphez ül le, ahonnan a lánytestvére hívja mesét nézni a tévé elé, majd együtt rajzolnak. Ebben a szignálban nincs fogmosás, zuhanyzás, pizsama, sem elalvás. Az új változat alig négy hónapig szerepelt a képernyőn, mivel nem aratott sikert a nézők és internethasználók körében. Helyét újra elfoglalta a korábbi figura: a kicsit komótos, de nagyon következetes esti rutinnal rendelkező örök kedvenc.
Forrás:
wikipedia.hu
origo.hu
nyugat.hu
varazslatosmesefilmek.blog.hu
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A rovat további cikkei
Híres női portrék
A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.
2023.9.26. 2
Magyar névadási szokások
A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.
2020.8.4.
Macik, akiket szeretünk (2)
Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?
2017.7.18. 6
Szegények édessége: az egészséges kőtés
A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2017.3.29. 1 7
Idesanyám, indítsa el a farom!
A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2016.11.23. 40
A bényi kéttornyú templom és rotunda
A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2016.10.4. 24
Kettőszázhetvennégy
Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2016.6.9. 4 8
Felvidéki hungarikumok
Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2016.4.29. 21
Nők és vallások (5)
A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.
2014.2.7. 5
Nők és vallások (4)
Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.
2014.1.15.
Nők és vallások (3)
A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.
2013.12.11.
Nők és vallások (2)
A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...
2013.11.28.